Fotó: Pál Árpád
Visszaüthet a román állampolgárok számára vízummentességet hozó, Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a Gabriel Resourceshez hasonlóan más tengerentúli cégek is kártérítést követelhetnek Romániától bányaberuházásuk meghiúsulása esetén.
2017. március 27., 13:582017. március 27., 13:58
A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatának felfüggesztése ellenére nem mondtak le a kanadai társaságok a dél-erdélyi színesfémlelőhelyek kiaknázásáról. Megfigyelők szerint a tengerentúli aranyásók még nagyobb lendülettel vágnak neki romániai bányatervük végrehajtásának azok után, hogy létrejött a nagyvállalatok kártérítési igényét megkönnyítő szabadkereskedelmi megállapodás Kanada és az Európai Unió között.
A térségben jelenleg a legnagyobb bányászati tevékenységet folytató Eldorado Gold társaság nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbányájának kiépítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére. A Déva közeli Felsőcsertés színesfémbányájában – ahol 1971-ben közel száz halálos áldozatot követelő gátszakadás történt az egykori állami bányában – a verespatakihoz hasonlóan ciántechnológia alkalmazásával zúznának össze 45 millió tonna ércet, és tizenhat éven keresztül mintegy 80 tonna aranyat akarnak kinyerni.
Becslések szerint az itteni arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám zöldszervezetek keresete nyomán a hazai bíróság felfüggesztette az építkezési, illetve környezetvédelmi engedélye érvényességét. A kanadai cégnek ez a legnagyobb, ám nem az egyetlen beruházása a gazdag lelőhelyekkel rendelkező dél-erdélyi Hunyad megyében, ahol mintegy ötezer hektárnyi terület került a birtokába. Deva Gold és European Goldfields Gold leányvállalatain keresztül összesen öt bányamező esetében szerezte meg a kitermelési engedélyt az ásványkincseket felügyelő bukaresti hatóságtól. Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. Ugyanez a vállalat a tavalyi év végén nemesfém-kitermelési engedélyt kapott a bukaresti szakhatóságtól a szomszédos, színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is.
Hiába viszont a kanadai cégek lendülete, a végső döntés ugyanis a román államtól függ. E téren intő jel a tengerentúli társaságok számára a verespataki bányaterv esete, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éven keresztül próbálta engedélyeztetni Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elbocsátotta romániai alkalmazottainak többségét. Ezután a társaság stratégiát váltott, és nemzetközi választott bíróságnál, a beruházási viták rendezésének washingtoni központjánál tett panaszt a román állam ellen amiatt, hogy Bukarest megakadályozta verespataki bányaprojektjét.
Bár a román kormány nem szolgál információval a keresettel kapcsolatban, kiszivárgott, hogy a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén. A Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) révén a multinacionális cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik kártérítést követelni, ráadásul Bukarest egyetlen feltételt támasztott a CETA aláírásához: a román állampolgárok kanadai vízummentességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
Látogatottsági adatok