Ilie Bolojan prioritásának tekinti az állami vállalati vezetők „arcátlan” bérének korrigálását
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
A politikai klientúrák eltűrése vezetett egyes állami vállalatok vezetőinek arcátlanul magas fizetéséhez – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő csütörtök este egy televíziós interjúban.
2025. július 04., 10:012025. július 04., 10:01
2025. július 04., 11:202025. július 04., 11:20
Az Antena3 hírtelevízió műsorában a miniszterelnököt arról kérdezték, hogy a nyugdíjasok megadóztatása helyett miért nem néhány veszteséges állami vállalat igazgatójának 30 ezer lejes fizetését csökkentette a kormány.
Ilie Bolojan úgy fogalmazott, nem akar általánosítani, de az elmúlt években számos állami vállalat igazgatótanácsába politikai alapon kerültek be emberek.
– idézte szavait az Agerpres hírügynökség. Hozzátette: miután megvetették a lábukat, ezek az emberek légből kapott teljesítménykritériumok alapján bónuszokat kaptak akkor is, ha a vállalat veszteséges volt, a privilégiumaikat pedig bebetonozták a kollektív munkaszerződésekben.
A kormányfő elmondta, hogy „második lépésként” ezek a vállalatvezetők elkezdték növelni a fizetésüket: 12 ezer lejről indultak, és három hónap múlva rájöttek, hogy fel kell zárkózniuk a magánszférában tevékenykedő menedzserek juttatásaihoz, és 50 ezer lejes bért szavaztattak meg maguknak. Bolojan szerint ez történt például az Otopeni repülőteret működtető vállalatnál is.
Jelezte egyúttal: át kell világítani az összes állami intézményt és hatóságot, mert csak így lehet kiszűrni a pazarlásokat. Példaként említette, hogy
Bolojan elmondta azt is, hogy működik a kormánynál egy úgynevezett intézményi reziliencia szolgálat, ahol 13-an dolgoznak, és az alkalmazottak nem tudták neki elmagyarázni, hogy voltaképp mi a munkájuk.
– jelentette ki Bolojan.
Szerinte az sincs rendben, hogy miközben a közszférában sokan lazsálnak, a magánszféra munkaerőhiánnyal küszködik. De hangsúlyozta, hogy a közszférát nem szabad démonizálni, mert azért ebben az ágazatban sokan jól végzik a munkájukat.
Bolojan a televíziós interjúban beszélt ugyanakkor arról is, hogy a régióban és az Európai Unióban Románia fizeti a legmagasabb kamatokat a hitelekért: egy olyan háztartáshoz hasonlította az országot, amelyik 30 százalékkal többet költ a jövedelménél, ezért kölcsönökhöz fordul.
– magyarázta, hozzátéve, hogy Romániának nagyon sokba kerül a költségvetési hiány finanszírozása, mert a régióban és az Európai Unióban is a legmagasabb kamatokat fizeti a hitelekért.
Ilie Bolojan kormányfő, egyben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szombaton kijelentette, hogy az évek során felhalmozott igazságtalanságok kijavítására készül a kormány.
Bolojan elmondta, a hitelezők évek óta figyelmeztetik Romániát, hogy nagy bajban van, és fennáll a veszélye annak, hogy nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket és a kamatokat. A bukaresti döntéshozók megígérték, hogy változtatnak a költségvetési politikájukon, de ezt a kitűzött határidőre nem tették meg. Ennek következtében romlott a pénzpiacok bizalma Romániában, és a kockázatok miatt emeltek a kamatokon.
„Csak akkor fogunk olcsóbban hitelhez jutni, ha bizonyítani tudjuk, hogy képesek vagyunk törleszteni” – szögezte le a kormányfő.
A kormányfő Ciolacunak arra a szerdai kijelentésére reagált, miszerint a román gazdaság nem omlott össze, és 'az elvakult' megszorítások nem csökkentik, hanem növelik a költségvetési hiányt. A volt miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy az adóreform a korábbi jobboldali kormány által kidolgozott helyreállítási terv egyik vállalása.
„Ha valóban minden szép és jó, akkor miért fizetjük a legmagasabb kamatokat az Európai Unióban, miért van a legnagyobb deficitünk, és miért vagyunk olyan helyzetben, mint most?” – tette fel a kérdést Bolojan.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt években Románia számos területen előrelépett, felzárkózott az Európai Unióhoz, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy „a jelenlegi helyzethez több éven keresztül hozott kormányzati döntések vezettek”. Ezért szerinte a mostani koalíciónak az a dolga, hogy ne kövesse el az előző kormányok hibáit.
– jelentette ki Bolojan.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt öt év miniszterelnökei tartoznak-e bocsánatkéréssel, azt válaszolta, hogy mindenki azt teszi, amit helyesnek tart.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
A Bukarest és Kijev közötti vasúti személyszállítás újraindításáról állapodott meg Románia és Ukrajna – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára.
Feltehetően megbízásból cselekedett az külföldi állampolgár, aki hat lövést is leadott Bukarest központjában, egy terasznál. Utólag kiderült egy török állampolgárról van szó, és más részletekről is beszámolt a román sajtó.
Jóváhagyott a kormány csütörtöki ülésén egy határozatot, amely szerint lakást utalnak ki Traian Băsescu volt államfő számára. Az erről szóló határozatot azonban Băsescu kérésére, biztonsági okokból titkosították.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Kánikulára figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Bukarestre, valamint több bánsági, partiumi, olténiai, munténiai és dobrudzsai megyére.
Nicușor Dan szerdán kijelentette, hogy az Ukrajna újjáépítési folyamatában való részvétel szempontjából a logisztikai csomópontjai, a konstancai kikötő és a Duna jelentik Románia aduit.
Tíz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a konstancai táblabíróság Vlad Pascut, aki két éve a 2 Mai településen drogos állapotban vezetve hal&
szóljon hozzá!