Számos kérdőjelt vet fel a pénteken hatályba lépett hitelcseretörvény, a válaszokat pedig a pénzügyminisztérium sem tudja egyelőre megadni.
2016. május 16., 16:542016. május 16., 16:54
A hiányosságokra a közjegyzők hívták fel pénteken a figyelmet – sokan közülük el is utasítják a fizetés nélküli törlesztés intézését, amíg nem tisztázódnak a gondok, pedig – mint ismeretes – a közjegyzők, az ügyvédek vagy a bírósági végrehajtók azok, akiknek a közvetítésével a hitelcserével élni akaró ügyfél jelezheti szándékát a bankoknak.
A közjegyzők szerint a legnagyobb kérdés az, hogy kell-e adót fizetni a tranzakció után, ha pedig igen, akkor annak mértékét a hitel vagy az ingatlan értéke alapján határozzák-e meg. „A válasz nem könnyű” – ismerte el a Digi24 megkeresésére Gabriel Biriș pénzügyminisztériumi államtitkár, mondván, a témáról még egyeztetniük kell az adótörvénykönyv előírásai mentén.
Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy miből tud egyáltalán adót fizetni az, aki lakásával törleszti jelzáloghitele hátralevő részét, a pénzügyi államtitkár rámutatott, két kérdés is van: egyik az adó kiszámításának módszertana, a másik a fizetőképesség. „Úgy hiszem, erre a kezdeményezőknek gondolniuk kellett volna” – szögezte le Gabriel Biriș.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!