Mint rámutatott, éppen ezért az Országos Közútkezelő Társaságnak (CNAIR) el kell készítenie a dokumentációt, aztán megvizsgálhatják a finanszírozási lehetőségeket. Teodorovici európai uniós forrásokat, az Európai Újjáépítési Bankot (EBRD), az Európai Befektetési Bankot egyaránt említette, és a magántőke bevonásának a lehetőségét is szóba hozta az újságírói kérdésre adott rövid válaszában.

korábban írtuk

Akarat és pénz kell a „székely–moldvai” sztrádára: kikényszerítené a parlament a Marosvásárhely–Jászvásár-autópályát

Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez.

Egy nappal korábban Corina Creţu pedig – cáfolva a sajtóban szárnyra kapott híreszteléseket – leszögezte:

Ugyanakkor az EU-biztos is emlékeztetett, hogy a román hatóságok felelőssége a vonatkozó dokumentáció összeállítása. „A Marosvásárhely–Jászvásár sztráda megépítésének részfinanszírozására lehívhatók EU-források, mivel része a TEN-T hálózatnak és benne van a közlekedési mestertervben” – idézi az Agerpres hírügynökség a román biztost.

Amint arról beszámoltunk, szerdán döntéshozó házként elfogadta a képviselőház az Egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.

A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több egy politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.

A napokban azonban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező A13-as jelzésű, Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő, (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje.