Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével
Fotó: Wellness Center Praid Facebook
A mesebeli eszes lány módjára járt el a szociálliberális kormány, amikor az idegenforgalomban gyakorolt áfa csökkentése mellett eltörölte a turisztikai célra felhasznált termál- és ásványvizek bányajáradékát, az összeg ugyanis nem jelentős a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek szerint. Ráadásul az intézkedés pazarláshoz vezethet.
Nem jelent számottevő megtakarítást a gyógyfürdőikről híres városoknak az a rendelkezés, amellyel a kormány november elsejétől megszünteti a termál- és gyógyító hatású ásványvizek után fizetendő bányailletéket, az viszont valós támogatást jelentene, ha a településen kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. Bár a kormány a bányailleték eltörlésétől – az áfacsökkentéssel egyetemben – turisztikai beruházásokat, valamint az idegenforgalom fellendülését várja,
Igazából eddig sem terhelte meg túlságosan a székelyföldi fürdővárosok költségvetését a turisztikai célokra hasznosított ásványvizek után fizetett bányajáradék, sok vállalkozó adott azonban hangot aggodalmának, amikor felröppent a hír, hogy a kormány kitermelt köbméterenkénti 2 euróra tervezi emelni a járadék értékét. Egyelőre azonban lemondtak erről.
„Eddig is szimbolikus összeget fizettünk. Az elgondolás jó ugyan, de mivel csak a termál- és ásványvizekre vonatkozik az illeték eltörlése, inkább csak kozmetikázás” – fogalmazta meg véleményét a két hét múlva életbe lépő intézkedés kapcsán megkeresésünkre Bokor Sándor, Parajd polgármestere. Mint rámutatott, a korábban érvényben levő rendelet értelmében a felhasznált termálvíz értékesítési ára után fizettek be 3 százalékot bányailletékként. Mivel az önkormányzati tulajdonban levő medencékben a termálvizet nem kell naponta cserélni, nem nagy felhasználók, így a most megtakarított összeg nem meghatározó része a település költségvetésének. „Ez így kozmetikázás,
– szögezte le a parajdi elöljáró.
Hangsúlyozta, a településfejlesztésben az jelentené az előrelépést a valós önrendelkezés felé, ha a kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. „Évek óta kérjük, hangoztatjuk, a bányatörvény-módosítás kapcsán is felmerült ez a lehetőség, ám ebből még nem valósult meg semmi” – fogalmazott Bokor Sándor.
Kiemelte, Parajd esetében nem lehet elvonatkoztatni a sóbányától, hiszen a település a turisztikai vonzerejét is elsősorban annak köszönheti, így a turizmus fejlesztésében is nagy lökést adna, ha a kitermelt és értékesített só után befizetett illeték egy része helyben maradna.
– hangsúlyozta a polgármester. Mint részletezte, a székelyföldi fürdővárosban kiemelten foglalkoznak a turisztikai potenciál fejlesztésével, hiszen évről évre többen látogatnak oda, ám az elvárásoknak meg kell felelni.
„Évekkel ezelőtt még évi 200 ezer turista érkezett Parajdra, ma már meghaladtuk az évi 600 ezret. További beruházásokra is szükség van, hogy a turisták jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak, és visszavágyjanak” – mondta Bokor Sándor, aki szerint az altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy részét településfejlesztésre, a turizmus fellendítésére és népszerűsítésre lehetne fordítani. „Reméljük, hogy ha már a termál- és ásványvizek esetében eltörölték az illetéket, továbblépnek, és a többi altalajkincs után fizetett bányailleték egy részét helyben hagyják” – összegezte a polgármester.
Keveset profitál a bányailleték eltörléséből Tusnádfürdő és a fürdőváros önkormányzata – fogalmazott hasonlóképpen kérdésünkre Albert Tibor polgármester. Rámutatott, a wellnessközpontban felhasznált gyógyvíz után az illeték eltörlése előtt havi 1000-1200 lej bányailletéket fizettek be az államkasszába. Albert Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, minden fillér segítséget jelent, ami helyben marad. Szerinte az illeték eltörlése nem vezet pazarláshoz, a térségben általában figyelnek az altalajkincsekre, tudatosan használják.
Kovászna városában eközben eddig sem fizetett bányailletéket az önkormányzat, hiszen a közterületen levő borvízforrásokból nem profitált, azt ingyen a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Gyerő József polgármester lapunknak elmondta,
„Ez minden fürdővárosnak hatékony segítség, hiszen ha több pénze marad a vállalkozóknak, több beruházásra számíthatunk, és javul a szolgáltatások minősége” – fogalmazta meg a polgármester.
Hasonlóképpen inkább az áfacsökkentéstől vár pozitív hatást Florian Serac, a Nagyvárad mellett található Félixfürdő legnagyobb érdekeltséggel bíró idegenforgalmi vállalkozása, a Turism Felix igazgatója, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy negatív hatása is lehet a bányailleték eltörlésének. „A járadékot jobb lett volna megtartani az eddigi szinten, persze nem 200-szorosra emelni, ahogyan a tavaly a gazdasági minisztérium kérte. Számunkra nem jelent előnyt, hogy nullára csökkent az összeg.
– idézi a turisztikai szakembert az E-bihoreanul.ro helyi hírportál. Aggodalma pedig nem hiábavaló, hiszen – amint arról lapunkban is több ízben írtunk – a szomszédos Püspökfürdő termáltava szó szerint elapadt, a szakemberek szerint pedig az egyedi állat- és növényvilággal rendelkező tó pusztulása összefüggésben áll azzal, hogy a környéken gombamód elszaporodtak a termálvizes medencés panziók.
A Turism Felix igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy – áfacsökkentés és a járadék eltörlése ide vagy oda – senki ne számítson a szálláshelyek által gyakorolt árak hirtelen csökkenésére, hiszen a legtöbben már korábban kidolgozták árajánlataikat nemcsak az év utolsó két hónapjára, hanem jövő évre is.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!