Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével
Fotó: Wellness Center Praid Facebook
A mesebeli eszes lány módjára járt el a szociálliberális kormány, amikor az idegenforgalomban gyakorolt áfa csökkentése mellett eltörölte a turisztikai célra felhasznált termál- és ásványvizek bányajáradékát, az összeg ugyanis nem jelentős a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek szerint. Ráadásul az intézkedés pazarláshoz vezethet.
Nem jelent számottevő megtakarítást a gyógyfürdőikről híres városoknak az a rendelkezés, amellyel a kormány november elsejétől megszünteti a termál- és gyógyító hatású ásványvizek után fizetendő bányailletéket, az viszont valós támogatást jelentene, ha a településen kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. Bár a kormány a bányailleték eltörlésétől – az áfacsökkentéssel egyetemben – turisztikai beruházásokat, valamint az idegenforgalom fellendülését várja,
Igazából eddig sem terhelte meg túlságosan a székelyföldi fürdővárosok költségvetését a turisztikai célokra hasznosított ásványvizek után fizetett bányajáradék, sok vállalkozó adott azonban hangot aggodalmának, amikor felröppent a hír, hogy a kormány kitermelt köbméterenkénti 2 euróra tervezi emelni a járadék értékét. Egyelőre azonban lemondtak erről.
„Eddig is szimbolikus összeget fizettünk. Az elgondolás jó ugyan, de mivel csak a termál- és ásványvizekre vonatkozik az illeték eltörlése, inkább csak kozmetikázás” – fogalmazta meg véleményét a két hét múlva életbe lépő intézkedés kapcsán megkeresésünkre Bokor Sándor, Parajd polgármestere. Mint rámutatott, a korábban érvényben levő rendelet értelmében a felhasznált termálvíz értékesítési ára után fizettek be 3 százalékot bányailletékként. Mivel az önkormányzati tulajdonban levő medencékben a termálvizet nem kell naponta cserélni, nem nagy felhasználók, így a most megtakarított összeg nem meghatározó része a település költségvetésének. „Ez így kozmetikázás,
– szögezte le a parajdi elöljáró.
Hangsúlyozta, a településfejlesztésben az jelentené az előrelépést a valós önrendelkezés felé, ha a kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. „Évek óta kérjük, hangoztatjuk, a bányatörvény-módosítás kapcsán is felmerült ez a lehetőség, ám ebből még nem valósult meg semmi” – fogalmazott Bokor Sándor.
Kiemelte, Parajd esetében nem lehet elvonatkoztatni a sóbányától, hiszen a település a turisztikai vonzerejét is elsősorban annak köszönheti, így a turizmus fejlesztésében is nagy lökést adna, ha a kitermelt és értékesített só után befizetett illeték egy része helyben maradna.
– hangsúlyozta a polgármester. Mint részletezte, a székelyföldi fürdővárosban kiemelten foglalkoznak a turisztikai potenciál fejlesztésével, hiszen évről évre többen látogatnak oda, ám az elvárásoknak meg kell felelni.
„Évekkel ezelőtt még évi 200 ezer turista érkezett Parajdra, ma már meghaladtuk az évi 600 ezret. További beruházásokra is szükség van, hogy a turisták jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak, és visszavágyjanak” – mondta Bokor Sándor, aki szerint az altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy részét településfejlesztésre, a turizmus fellendítésére és népszerűsítésre lehetne fordítani. „Reméljük, hogy ha már a termál- és ásványvizek esetében eltörölték az illetéket, továbblépnek, és a többi altalajkincs után fizetett bányailleték egy részét helyben hagyják” – összegezte a polgármester.
Keveset profitál a bányailleték eltörléséből Tusnádfürdő és a fürdőváros önkormányzata – fogalmazott hasonlóképpen kérdésünkre Albert Tibor polgármester. Rámutatott, a wellnessközpontban felhasznált gyógyvíz után az illeték eltörlése előtt havi 1000-1200 lej bányailletéket fizettek be az államkasszába. Albert Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, minden fillér segítséget jelent, ami helyben marad. Szerinte az illeték eltörlése nem vezet pazarláshoz, a térségben általában figyelnek az altalajkincsekre, tudatosan használják.
Kovászna városában eközben eddig sem fizetett bányailletéket az önkormányzat, hiszen a közterületen levő borvízforrásokból nem profitált, azt ingyen a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Gyerő József polgármester lapunknak elmondta,
„Ez minden fürdővárosnak hatékony segítség, hiszen ha több pénze marad a vállalkozóknak, több beruházásra számíthatunk, és javul a szolgáltatások minősége” – fogalmazta meg a polgármester.
Hasonlóképpen inkább az áfacsökkentéstől vár pozitív hatást Florian Serac, a Nagyvárad mellett található Félixfürdő legnagyobb érdekeltséggel bíró idegenforgalmi vállalkozása, a Turism Felix igazgatója, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy negatív hatása is lehet a bányailleték eltörlésének. „A járadékot jobb lett volna megtartani az eddigi szinten, persze nem 200-szorosra emelni, ahogyan a tavaly a gazdasági minisztérium kérte. Számunkra nem jelent előnyt, hogy nullára csökkent az összeg.
– idézi a turisztikai szakembert az E-bihoreanul.ro helyi hírportál. Aggodalma pedig nem hiábavaló, hiszen – amint arról lapunkban is több ízben írtunk – a szomszédos Püspökfürdő termáltava szó szerint elapadt, a szakemberek szerint pedig az egyedi állat- és növényvilággal rendelkező tó pusztulása összefüggésben áll azzal, hogy a környéken gombamód elszaporodtak a termálvizes medencés panziók.
A Turism Felix igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy – áfacsökkentés és a járadék eltörlése ide vagy oda – senki ne számítson a szálláshelyek által gyakorolt árak hirtelen csökkenésére, hiszen a legtöbben már korábban kidolgozták árajánlataikat nemcsak az év utolsó két hónapjára, hanem jövő évre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!