Élesen bírálja a munka törvénykönyvének tervezett módosításait a Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara (CCIFER) és a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia).
2015. október 02., 16:532015. október 02., 16:53
Csütörtökön kiadott közös közleményükben leszögezik, a képviselőház asztalán lévő javaslatok nemhogy javítanák a vállalkozói környezetet, egyenesen cégek megszűnéséhez, tervezett beruházások elmaradásához, és ezzel együtt munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek.
Felróják továbbá, hogy a visszatérés a 2011-esnél merevebb jogszabályi környezethez olyan intézkedés, ami nem veszi figyelembe a gazdaság és a munkaerőpiac pillanatnyi realitásait. Példaként említi, hogy a módosító javaslatok között szerepel az országos szintű kollektív munkaszerződés újbóli bevezetése, ami szerintük oda vezetne, hogy két különböző párhuzamos szabályozás (a munka törvénykönyve és az országos kollektív munkaszerződés) létezne.
„Egy hasonló javaslat elfogadhatatlan olyan összefüggésben, hogy a múltbeli kettős szabályozás számtalan értelmezési és alkalmazási gondot vetett fel, és felesleges vitákat generált” – mutatnak rá a kereskedelmi kamarák illetékesei. Mint emlékeztetnek, a jelenleg hatályos, 2011-ben elfogadott jogszabályi környezetet akkor nagyon jól fogadta a magánszféra, a törvénykezés a munkahelyek számának növekedéséhez és a munkanélküliség visszaszorításához vezetett.
Ugyanakkor bővült a gazdaság, nőtt a minimál- és az átlagbér, kevesebb munkakonfliktus robbant ki. A jogszabályi környezet egyúttal a munkaerőpiac stabilitását és a romániai vállalatok jelenlegi versenyképességét garantálta” – fogalmazzák meg a felek. Az AHK Románia képviselői ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a munka új törvénykönyve nem képes befektetéseket vonzani, illetve munkahelyeket teremteni. Szerintük a vállalati szintű egyeztetéseknek kell maradniuk a legfontosabb és leghatékonyabb eszköznek a munkakörülmények meghatározásában.
A CCIFER illetékesei eközben ismételten hangsúlyozták, hogy esélyt szeretnének a valós párbeszédre a munka törvénykönyvéről. „Szakértőink kidolgoztak egy sor javaslatot Románia versenyképességének a növelésére. Ez a törvénytervezet visszalépés. Viszszalépés, ami számos munkahelybe kerülhet az ipar és a szolgáltatások terén” – vallják. A Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara egyébként máskor is bírálta már a munka törvénykönyvének tervezett módosításait, és szeptemberben bejelentette, hogy egy sor ajánlást jutatott el a témában a képviselőházhoz.
A CCIFER és az AHK Románia jelenleg több mint ezer francia, német és román tőkéjű vállalatot fog össze, alkalmazottaik száma 350 000 körül van.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!