Noha a hazai ingatlanpiac fellendítése volt a célja annak a kezdeményezésnek, miszerint az Első otthon program keretében már második, nagyobb lakást is lehet vásárolni kedvezményes hitelből, Erdélyben és a Partiumban mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az akció.
2015. szeptember 28., 18:582015. szeptember 28., 18:58
A Digi24 hírportál beszámolója szerint az ingatlanfejlesztők kihasználják a kormány adta lehetőséget, és egyre többen kínálnak ajánlatokat azoknak az ügyfeleknek, akik megválnának régi otthonuktól, és nagyobb lakásba költöznének. A beruházók azzal csábítják a klienseket, hogy nemcsak régi, az Első otthon keretében vásárolt ingatlanjukat adják el, hanem új lakást biztosítanak az általuk épített tömbházakban.
Befektetők a Digi24-nek rámutattak: az eladott lakás ára felhasználható az új otthon megvásárlására, a különbözetet pedig saját megtakarításából, jelzáloghitelből, illetve az Első otthon program keretében felvett kölcsönből is kiegyenlítheti az ügyfél. Elmondásuk szerint a kedvezményes hitelprogram kibővítése révén egyre több fiatal cseréli nagyobbra otthonát.
A nagyobb ingatlanra többet kell költeni
A Krónikának nyilatkozó erdélyi és partiumi szakemberek ezzel szemben arról számoltak be, hogy náluk nem kifejezetten népszerű a lehetőség. Marcian Ursan nagyváradi ingatlanügynöknek nem volt még olyan ügyfele, aki a „Második otthon” révén cserélte volna le lakását, illetve egyetlen olyan kliens kereste fel, aki az Első otthonnal megvásárolt ingatlant akart eladni, de ő is csak azért vált meg a lakástól, mert külföldre költözött.
Marcian Ursan szerint a lehetőséggel azért élnek kevesen, mert a nagyobb ingatlannal járó költségek elriasztják az embereket. „A legtöbben – akkor is, ha gyermek van a családban – inkább maradnak a kétszobás tömbházlakásban, mert például a fűtésért havonta 50–100 lejjel is többet kell fizetni egy nagyobb ingatlanban” – magyarázta az ingatlanügynök.
Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség vezetője. Mint rámutatott: őt sem keresték egyelőre ilyen igényekkel, és tudomása szerint más ingatlanügynöknek sem kellett ilyesmivel foglalkoznia. Bónis szerint ugyanakkor a program gyakorlati megvalósítása meglehetősen nehézkes.
Székelyföldön sem népszerű
A székelyföldi megyékben sem érdeklődnek túl sokan a kibővített program iránt, sőt az Első otthon program keretében kedvezményes hitelt kínáló bankok sem népszerűsítik a lehetőséget. Lapunknak egy sepsiszentgyörgyi és egy csíkszeredai ingatlanközvetítő iroda szakértői is úgy nyilatkoztak: még nem volt olyan ügyfelük, akik a második otthon keretében vásároltak vagy cseréltek volna lakást.
Bár folyamatosan tartják a kapcsolatot a pénzintézetekkel, ezt a lehetőséget a bankok sem hirdetik. Elmondásuk szerint ugyanakkor Székelyföldön az Első otthon program sokat lendített az ingatlanpiacon, hiszen a bérek alacsonyak, és a fiatalok többsége csak így, kedvezményes bankkölcsönnel juthat saját lakáshoz. Mint rámutattak: elsősorban régi építésű, két–háromszobás tömbházlakásokat vásároltak a hitelből, mert ezekre van leginkább pénzügyi fedezet.
Több feltételnek is eleget kell tenni
A második otthonra vonatkozó rendeletet idén márciusban fogadta el a kormány. Az előírások szerint a nagyobb lakás megvásárlásához az ügyfélnek több feltételnek is eleget kell tennie. Egyrészt el kell adnia az első ingatlant, az igénylőnek ugyanakkor saját felelősségre vállalnia kell, hogy neki és házastársának egyetlen lakása van, az, amit korábban vásároltak meg az Első otthon program keretében. Az új lakást öt évig nem szabad sem eladni, sem más hitellel terhelni.
Darius Vâlcov akkori pénzügyminiszter azzal érvelt az Első otthon program kibővítése mellett, hogy a hitelt felvevő ügyfelek közül többen is jelezték: nagyobb ingatlanba költöznének. Év elején az ingatlanfejlesztők és az ügynökök üdvözölték a kezdeményezést, szerintük az intézkedés az ingatlanpiac fellendüléséhez vezethet, azonban nagy robbanásra nem számítottak, mivel a célközönségnek amúgy is a rendelkezésére állnának a lejalapú ingatlanhitelek.
Az Első otthon egyébként a kormány egyik legsikeresebb programja, amelynek 2009-es elindítása óta már közel 150 ezer, átlagosan 38 ezer eurós értékű hitelt vettek fel. A programban a következő pénzintézetek vesznek részt: a BCR, a BRD, a Raiffeisen Bank, a Banca Românească, az Alpha Bank, a Transilvania Bank, a CEC Bank, az EFG Bancpost, a Piraeus Bank, az Intesa Sanpaolo Románia, az UniCredit Ţiriac Bank, a Credite Agricole, az OTP Bank, a Leumi Bank, a RIB Bank, az ING Bank és a Marfin Bank.
Az Első otthon lényege, hogy az állam garanciát vállal az ingatlanvásárlás során felvett hitelre – ennek az ingatlanpiac fellendítése volt a célja. Mint ismeretes, az igénylőknek rendelkezniük kell a megvásárolni szándékozott ingatlan értékének 5 százalékával, ezt kell előlegként befizetniük a bankban azt követően, hogy a pénzintézet és a garanciaalap is rábólintott a hitel folyósítására, továbbá háromhavi törlesztőrészletnek megfelelő letétet kell elhelyezniük, amelyhez a hitel futamideje során nem nyúlhatnak.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Június 13-ig fogadják a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kirendeltségei az egységes agrártámogatási kérelmeket – emlékeztetett keddi közleményében az intézmény.
Bezárja Brassó megyei üzemét a német autópari vállalat, a Tekfor – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
A múlt évben 8568 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme elérte a 8270 lejt, ami 15,3 százalékkal magasabb az előző évi jövedelemszintnél – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Áprilisban 3,141 milliárd euróval nőtt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
szóljon hozzá!