Van piaca. Mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják
Fotó: Sándor Csilla
Helyreállt az új gépkocsik piaca, növekszik az érdeklődés az elektromos autók iránt, az európai nagyvárosokban sokan támogatják a belsőégésű motorral felszerelt gépkocsik tíz éven belüli betiltását. Nálunk azonban még mindig sokan vásárolnak használt gépkocsit, de egyre kevesebben dízelt. A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint az újabb gépkocsik minősége műszaki szempontból nem javul, szándékosan rövidebb élettartamúra tervezik, hiszen így lehet ösztönözni a vásárlást, a pénz forgását, a gazdaság működését.
2021. április 25., 16:292021. április 25., 16:29
Márciusban megugrott a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban, a 27 tagállamban 87,3 százalékkal több autót írattak forgalomba, mint egy évvel korábban. Ez arra is visszavezethető, hogy tavaly márciusban megzuhant az új gépkocsik vásárlása. Ugyanakkor egy friss felmérés szerint az európai nagyvárosokban a megkérdezettek 63 százaléka támogatta azt az elképzelést, amely szerint kizárólag elektromos járműveket lenne szabad értékesíteni az Európai Unióban 2030-tól.
Lassan, de változnak a trendek Romániában is, csaknem 2500 hibrid vagy elektromos autót értékesítettek az idei év első három hónapjában, ami 65 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet.
„A használt gépkocsik piacán egyértelműen nagyobb a kereslet a benzines autók iránt, próbálnak szabadulni a dízelmotoros gépkocsiktól” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Szabó Attila, a csíkszeredai Csík Autoland Kft. használt-autópiacának tulajdonosa. Mint részletezte,
A vállalkozó tapasztalatai szerint inkább már csak a haszongépjárműveknél keresik, vásárolják a dízelmotoros változatot, személyautók piacán alig van irántuk kereslet.
Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a ma már a használt járművek piacán is egyre gyakrabban kínált hibrid gépkocsikkal, Szabó Attila elmondta, ezzel a típussal az a gond, hogy a szerelőműhelyek nincsenek felkészülve a javításukra. Előfordult már olyan is, hogy csak bukaresti kirendeltségben tudták megoldani a javítást, miután a környező megyék műhelyeit körbejárták.
A szakember amúgy a jelenlegi közhangulat ellenére dízelpárti, meglátása szerint amíg nem állítják le ezek gyártását, nem is tiltják be ezeket.
– véli a kereskedő.
Tapasztalatai szerint amúgy mostanság főként az 5–15 éves használt gépkocsikat vásárolják, a 15 évesnél régebbi autókat már szinte lehetetlen eladni. A választáskor a vásárlók számára fontos szempont a környezetvédelmi besorolás, a csíkszeredai vállalkozó által behozott használt gépkocsik 90 százaléka Euro 5-ös besorolású, a fennmaradó 10 százalék Euro 4-es vagy 6-os.
Fotó: Sándor Csilla
„A régebbi és újabb gépkocsik között a legfontosabb különbség a környezetvédelmi besorolás, hiszen például az euró 6-os besorolású autóknak fele akkor a füstkibocsátása, a szennyezése, mint az euró 5-ösnek” – szögezte le lapunknak Rácz-Berecz Zsolt autómérnök. Hozzátette, már 2004–2006 óta gyártanak euró 5-ös besorolásnak megfelelő gépkocsikat, tehát egy tizenöt éves autó is lehet környezetkímélő. A romániai forgalomba beíratott gépkocsik több mint fele ugyanakkor még mindig euró 4-es besorolás alatti, ezeket a gépkocsikat pedig a szakember szerint valóban érdemes lecserélni, kivonni a forgalomból, mert nagyon szennyeznek.
„A kilencvenes években sokan vásároltak használt dízelgépkocsit, mert nagyobb volt a nyomatéka, kisebb a fogyasztása, sőt a gázolaj is olcsóbb volt. Idővel aztán olcsóbb lett a benzin, és kiderült, hogy a benzines autóknak olcsóbb a fenntartása. A dízelautók a rövid utakon nem tudnak bemelegedni üzemi hőmérsékletre, gyorsan lekormosodnak, lefullad a motor, hamar tönkremegy. Másrészt gyakrabban szorulnak javításra, hiszen négyszer annyi alkatrész, kisebb érzékelő van bennük, mint a benzines változatban, ezek elromolhatnak” – ecsetelte az autómérnök. Rámutatott: egyértelműen megcsappant a kereslet a dízelmotoros gépkocsik iránt, hiszen az emberek attól félnek, még ha Romániában engedik is közlekedni ezeket, a külföldi nagyvárosokból kitilthatják őket, tehát korlátozzák a mozgásukat. Rácz-Berecz Zsolt azt mondja, a kereslet csökkenése oda vezetett, hogy egy év alatt szinte felére esett vissza a dízelmotoros használt autók ára.
„Évtizedekkel ezelőtt egy gépkocsi úgy készült, hogy legyen teherbíró, minél kevésbé szervizigényes, minél tovább tartson, most már ez megváltozott, úgy számolják, hogy 150–200 ezer kilométer vagy tíz év után kelljen lecserélni a gépkocsit” – irányította rá a figyelmünket a szakember.
Ebből tanult a gyártó, a 2020–2021-ben készült autók tíz év után már nem fogják bírni a normális közlekedést sem, hiszen a kis köbcentis motorok leterhelődnek.
Fotó: Pál Árpád
Rácz-Berecz Zsolt szerint ugyanakkor félő, hogy az elektromos gépkocsik hosszú távon jobban szennyeznek majd, mint a dízelautók, hiszen a az akkumulátorok előállítása és megsemmisítése nagyobb terhet ró a környezetre. „Az akkumulátor nyolc-tíz év múlva elromlik, a cseréje a tulajdonos zsebét és a környezetet is megterheli” – húzta alá a szakember.
Környezettudatosság és költséghatékonyság szempontjából is előnyösnek tartja ugyanakkor a gázüzemű rendszerek beépítését.
„Műszaki szempontból az egyre újabb gépkocsik minősége egyre rosszabb” – vallja hasonlóképpen egy műszaki ellenőrzéseket végző műhely neve elhallgatását kérő tulajdonosa. Kifejtette, például a Volkswagen Passat 2005-ös kiadás sokkal jobb, mint a 2012-es, keményebb a lemez, kevésbé romlik és rozsdásodik. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy gazdaságnak, az autógyártóknak nem érdeke, hogy egy gépkocsi huszonöt évet fusson még akkor sem, ha a környezetvédelmi besorolása megfelelő.
„Az újabb gépkocsikat már szándékosan úgy gyártják, hogy tíz év alatt elromoljanak. Arra ösztönzik az embereket, hogy ötévente cseréljenek gépkocsit, vásároljanak újat, így forog a pénz, működik a gazdaság” – összegzett a vállalkozó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!