Van, aki rászorul, más nem. Sok vendéglátónak sikerült a tavalyi év végére behoznia a pandémia által okozott veszteségeket
Fotó: Jakab Mónika
Összetett oka vannak, hogy a vártnál sokkal kevesebben igényelték az állami támogatást a járvány miatt leginkább bajba került HoReCa-ágazat képviselői közül – értékeltek a Krónika által megkérdezett szakértők. Sokak számára „levegővételt” jelenthetne az állami segítség, de ehhez teljesen törvényes kellene hogy legyen a működésük. Az egyhetes hosszabbítást is ki kell használni, de aki ügyes volt, és már feltöltötte a rendszerbe az iratcsomókat, nagy eséllyel megkapja a kért támogatás teljes összegét.
2021. július 21., 08:092021. július 21., 08:09
2021. július 21., 08:232021. július 21., 08:23
Bár korábban a bukaresti hatóságok azzal számoltak, akár 74 ezerre is rúghat azoknak a vendéglátósoknak, szállásadóknak, idegenvezetőknek (HoReCa-ágazat) a száma, amelyek állami támogatást fognak igényelni azt követően, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát sújtották az egyik legerősebben a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások, végül hétfőig alig 8000 cég jelentkezett. Ennek nyomán a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy július 26-áig meghosszabbítja a határidőt.
A szaktárca közleményben tudatta, hogy egy héttel meghosszabbítják a jelentkezési határidőt. Mint írták, hétfőig 8000 vállalkozás iratkozott fel az erre a célra létrehozott online platformon. Mint ismeretes, a gazdasági mentőcsomagról még februárban fogadta el a kormány a 2020/224-es számú sürgősségi rendeletet, és 60 nap állt a gazdasági tárca rendelkezésére, hogy kidolgozza a módszertant. Végül
Akkor azt közölték, hogy platform tíz munkanapon át, július 12-éig lesz elérhető, meghosszabbítási lehetőséggel. Így a mostani immár a második hosszabbítás.
Amúgy az applikáció indításakor a román gazdasági minisztérium már azt közölte, hogy várakozásaik szerint nagyjából 30 ezer jelentkező fogja igényelni a kormánytámogatást. A kormány összesen mintegy 2,5 milliárd lejt utalt ki erre a célra. A vállalkozásoknak nem jelentkezési sorrendben ítélik meg a támogatást, és amennyiben a rendelkezésre álló összegnél többre érkezne pályázat, a nyertes cégek között arányosan osztják majd szét a 2,5 milliárd lejt.
Fotó: Jakab Mónika
Az is indokolhatja a pályázók alacsony számát, hogy nem volt zökkenőmentes a folyamat. A hivatalos tájékoztatás szerint
A szaktárca a segítségükre sietett a névsorral. Azonban kiderült, hogy hiányos a szakmai szervezetek adatbázisa, nem szerepel minden könyvelő, auditor a listán, aki a pályázók segítségére lehet. Emiatt a külső adatbázisok átvizsgálására is szükség lett, így valamennyi olyan kérést, amelyet feltöltöttek az adatbázisba, egy call-center alkalmazottai összesítettek, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) pedig leellenőrizte a neveket a szakmai szervezetekkel közösen, hogy meggyőződjenek, a platformon nem szereplő szakemberek is rendelkeznek engedéllyel, ami megnehezítette a folyamatot.
A minisztérium egyébként közölte, július 22-éig, vagyis csütörtökig lehet kérni a könyvelők, auditorok regisztrálását a platformba, hogy legyen idő az iratkozási határidő végéig feldolgozni az adatokat.
„Aki korrektül dolgozott, feltöltötte a kérését és az iratokat, nagy eséllyel megkapja a támogatás teljes összegét” – mondta lapunknak László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Rámutatott,
A másik ok, amiért kevesen nyújtották be a kérést, szerinte az, hogy sok kisvállalkozó túlpörgette a 2020-as évet, nagyobb lett a forgalmuk, mint a 2019-es, így ők nem teljesítik a feltételt, és nem pályázhatnak. Olyan is előfordult, hogy a két-három szobát kiadó kis szálláshelyek csak akkora összeget kaptak volna, amiért már nem érte meg bajlódni az ügyintézéssel.
– mondta László Endre.
Márpedig tapasztalatai szerint annak, aki nem volt elég talpraesett, hogy önállóan benyújtsa a kérést, 3000 lejt is ki kellett fizetnie egy pályázatíró cégnek, hogy 15 perc alatt feltöltse a rendszerbe az adatait.
Arra László Endre is felhívta a figyelmet, hogy az első napokban a könyvvizsgálókkal is gond volt, mert a Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) adatai csak részben mentek át a rendszerbe, amikor a pályázó vállalkozó kiválasztotta az auditort, nem tudott továbblépni, ha a szakembert a rendszer nem találta mérlegképes könyvelőnek. „Eltelt két-három nap, amíg ezt tisztázták. A rendszernek voltak hiányosságai, de volt idő ezeket korrigálni, a területi képviselők, az ügyfélszolgálat segítőkészek voltak, és ezek a problémák mind megoldódtak” – részletezte a turisztikai klaszter elnöke.
László Endre elmondása szerint az utazási irodák esetében viszonylag könnyű volt az eljárás, mert a gazdasági és turisztikai minisztérium adatbázisából egyszerűen átmentek a működési engedélyek, azért is, mert ezek nem határidősek, nem kell megújítani, addig érvényesek, amíg valamilyen tévedés miatt vissza nem vonják. Viszont
„Akinek minden irata rendben volt, teljesítette a feltételeket, akinek megérte pályázni, általában feltöltötte a kéréseket. A hosszabbítást kihasználva a klaszter és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn telefonos segítséget nyújt azoknak a vállalkozóknak, akik valamilyen okból elakadtak” – jelentette be László Endre.
Fotó: Jakab Mónika
„Két pozitív hozadéka is lehet a programnak, egyrészt levegővételhez juttatja a cégeket, másrészt, akik eddig nem tették meg, most törvényesítik a működésüket” – jelentette ki eközben kérdésünkre Debreczeni László adótanácsadó. Ő is arról beszélt, hogy nagyon sok vendéglátóipari cég nem rendezte a működési engedélyt, például működtettek egy nyári kertet telephelyként, kasszagéppel, tehát adózási szempontból teljesen törvényesen, de működési engedély nélkül. A tapasztalatok szerint általában ezek felett a hatóságok szemet hunytak, viszont a programban csak akkor pályázhatnak, ha megvolt ez az engedélyük.
– fogalmazta meg Debreczeni László. Mint rámutatott: a vonatkozó jogszabályban nincs erre vonatkozóan egyértelmű megfogalmazás, ám meglátása szerint ezért nem kellene elvágni a támogatást, hogy „levegőhöz jussanak” a cégek, és kapják meg a 2019-es és 2020-as évek közötti különbséget.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a vállalkozók elbizonytalanodtak, mert rosszak a tapasztalataik, nagy a bürokrácia, nem egyértelmű a feltételrendszer. „Azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden vállalkozásnál volt tavaly visszaesés. Például a panziók télen telt házzal működtek. A kisebb veszteségeket a vállalkozók önerőből megfinanszírozták, nem vállalták az ügyintézéssel járó bonyodalmakat” – szögezte le a kamara elnöke.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!