Pénzpiaci szakértők szerint legtöbb 5–10 százalékkal csökkenhet a hitelrészlet
Fotó: Pixabay.com
Szakértők szerint az a tény, hogy nagyjából egy százalékkal alacsonyabb a román jegybank által most közzétett irányadó mutató, amely az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) váltja fel az új kölcsönök esetében, egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökkennek a bankhitellel rendelkezők havi törlesztőrészletei.
A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) – ez az elnevezése az irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) felváltó új indexnek, amelyet a lakossági bankhitelek havi törlesztőrészletének a kiszámításakor használnak majd. És ahogyan az várható volt, az új referenciamutató valóban elmarad a három- vagy hathavi ROBOR-tól: a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett,
A fogyasztói hitelek irányadó mutatójának értékét a 2018 utolsó negyedévében lebonyolított bankközi tranzakciók napi kamatlábának számtani középarányosaként számolták ki, a napi kamatláb pedig szintén a napi tranzakciók kamatlábainak az átlagaként határozható meg. Mostantól a román jegybank minden nap közölni fogja a mutató szintjét, és minden negyedév végén aktualizálja annak értékét.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az IRCC-nek nincs visszamenőleges hatálya, tehát a már futó hitelekre nem érvényes, azonban Daniel Zamfir, a szenátus gazdasági bizottságának ALDE-s elnöke előrevetítette, hogy a kisebbik kormánypárt olyan módosító indítvánnyal készül előrukkolni, amely lehetővé tenné, hogy a már most futó fogyasztási és jelzálogkölcsönök, vagy éppen a vásárlási hitelkártyával vett termékek havi törlesztőrészletét is ez alapján számolják ki.
Mint Dragoș Nechifor hitelbróker is felhívta a figyelmet, mostantól könnyebben összehasonlíthatóvá válnak a bankok ajánlatai, mivel az IRCC egyedi mutató, vagyis nincs több verziója, mint a 3, a 6, a 9 vagy a 12 havi ROBOR. De nemcsak ezen múlik a törlesztőrészlet: a bankok egy úgynevezett kamatfelárat is alkalmaznak, aminek mértéke eltérő, és szakemberek szerint egyáltalán nem kizárható, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek az IRCC-t látva meg is fogják emelni, hogy ne legyenek kieséseik, így pedig elenyészőre csökkenhet a két mutató közötti egyszázaléknyi különbség. „Semmi szín alatt sem lesz oly mértékű csökkenés, ahogyan azt a kormány bejelentette. 5–10 százalékról beszélünk, és ez is csak akkor, ha a bankok nem emelnek kamatfelárat. Egyes bankok ma lemondtak a változó kamatozású hitelekről, és csak a fix kamatozásúakkal maradtak, amelyek esetében ez a mutató nem releváns” – magyarázta Nichifor. Kijelentésével arra utalt, hogy egy nappal korábban a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Facebook-bejegyzésben közölte: 18 százalékig terjedő értékkel csökkennek a banki törlesztőrészletek az új mutató alkalmazásának köszönhetően.
„Ez a mutató változó lesz, hiszen egy negyedév számtani középarányosa adja, így a kamatok nőhetnek is” – mutatott rá eközben Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnöki tanácsadója. Mint emlékeztetett,
„Amit a politikusok nem értettek meg, hogy a ROBOR-t kizárólag az infláció alakította. Amikor 2017 szeptemberében egy újabb inflációs hullám hírére elkezdett emelkedni, nyugtalanságot keltett a politikumban. 2017 októberében elrajtolt egy inflációs ciklus, ami még nem ért véget, és ez okozta a ROBOR emelkedését, ami miatt nőttek a törlesztőrészletek” – hangsúlyozta egy televíziós nyilatkozatban Adrian Vasilescu.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy az új irányadó mutatót nem fogják alkalmazni az Első otthon program keretében felvett jelzáloghitelek esetében. „Az Első otthon típusú hitelekből kevés van. A néhány millió fogyasztói jelzáloghitel között a legkevesebb az első otthonos. Átmeneti tényező, nem lehet tudni, meddig tart” – mondta Vasilescu.
A bankközi hitelkamatláb nem befolyásolja feltétlenül a végső kamatot, amit egy bank felajánl az ügyfeleinek, a mutató elsősorban a gazdaság helyzetének lenyomata – emelte ki hasonlóképpen megkeresésünkre Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese rámutatott, az eddigi irányadó bankközi hitelkamatláb nem feltétlenül a megtörtént tranzakciókat jelentette, hanem a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban felajánlott kamatok átlagát.
Ez lehet kisebb értékű, de nem szabályozza az ügyfeleknek kiszámolt végső kamat értékét, hiszen a bankoknak még mindig van játékterük, hogy ehhez hozzáadjanak, és a végső kamatot a saját költségeik alapján számolják ki. „Nem borítékolható, hogy amiért az új mutató kisebb, a közeljövőben a kamatok esni fognak. A pénzintézetek bármilyen mutatót vesznek alapul, megvan a szabadságuk, hogy arra rászámoljanak, a végső kamatot úgy határozzák meg, hogy nekik megérje. Ezt már nem lehet a szabad piacon szabályozni, korlátozni” – fejtette ki a szakértő. Szerinte amúgy félretájékoztatás arra hivatkozni, hogy a végső kamatot a különböző mutatók befolyásolják. Hangsúlyozta, a mutató valójában a gazdaság lenyomata.
„Ha a romániai gazdaság kockázatos, ha magas az infláció, ha elriasztjuk a külföldi befektetőket, ha nincs stabil, kiszámítható gazdasági és jogszabályi háttér és keret, akkor az irányadó bankközi kamatláb erre reagál” – magyarázta Bordás Attila. Hozzátette, ez bármilyen valós mutatóra érvényes, ha az nem csak egy „fiktív szám, és nem Teleormanból mondják meg, hogy mennyi legyen”, hiszen a pénzintézetek nem fognak csak a szám kedvéért fiktív adásvételeket lebonyolítani. Ez alapján valószínű, hogy az IRCC hasonló tendenciákat mutat majd, mint korábban a ROBOR: ha a gazdasági helyzet javul, az IRCC csökken, ha romlik, akkor növekszik – tehát ebből még nem következik a hitelkamatok csökkenése.
Bordás Attila azt sem tartja kizártnak, hogy az új mutató érzékenyebben reagál majd, mint a ROBOR, de ez a következő hónapokban fog egyértelműen kiderülni. „Az biztos, hogy kamatot csak akkor fognak csökkenteni a pénzintézetek, ha a gazdasági környezet javul, hiszen a kamatban benne van a kockázat, az infláció, a bank működési költsége, az adók, az is, amit a 114-es sürgősségi kormányrendeletben bevezettek, bár utólag csökkentettek” – részletezte a pénzügyi szakértő.
Szerinte a lakossági hitelek kamatában akkor lesz érezhető változás, ha javul a gazdasági helyzet, csökken az infláció, pozitívak az előrejelzések, költségvetési többlet, vagy finanszírozható költségvetési hiány lesz. Rámutatott: Romániában valóban nagyon magasak a banki kamatok, de ehhez több tényező is hozzájárul, például az is, hogy még mindig csak a pénzügyi kultúra alapjait tanulgatjuk. A lakosság alig használja a banki termékeket, a pénzügyi intézeteknek szinte nincs is más jövedelmük, mint a hitelek után felszámolt kamat. „Az állam abban is segíthetne, hogy hangsúlyt fektet a pénzügyi nevelésre, a különböző banki termékek használatára ösztönöz, hogy a költségek oszoljanak a különböző termékek között, ne csak a hitelekre terheljék a bankok” – véli Bordás Attila.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
szóljon hozzá!