A statisztikák azt mutatják, a legtöbb esetben lejárt szavatosságú termékek árusításáért, illetve élelmiszerek nem megfelelő tárolásáért bírságoltak az illetékesek. Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) legutóbbi felmérése szerint országos szinten a legtöbb rendellenesség miatt a hústermék-forgalmazókat büntetik meg.
A legtöbb szabálysértés a termékek külső megjelenésével és összetételével kapcsolatos. Az ellenőrök találtak penészes szalámit, ragacsos, réginek látszó juhkolbászt, a megengedettnél több vizet és sót tartalmazó szalámit és kolbászt. Olyan árut is találtak, amelyek megtévesztik a fogyasztókat. Gyakori eset továbbá, hogy a forgalmazók olyan termékeket árusítanak, amelyeknek a címkéjén olvasható hagyományos, természetes, illetve biotermék minősítés nem volt igazolható.
A törvény szerint amennyiben a fogyasztóvédőkhöz szeretnénk fordulni, megtehetjük azonnal, az üzletben is. Az üzletvezetőnek kötelessége jól látható helyre, olvasható betűkkel és számokkal kifüggeszteni a megyei hivatal telefonszámát.
Érezhető a válság hatása a Szatmár Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnál is, mondta a Krónikának Valentin Breban igazgató, aki szerint sokkal kisebb tételek miatt fordultak a hivatalhoz, mint korábban. „A fogyasztókat már nehezebben lehet becsapni, elővigyázatosabbak lettek” – mondta a hivatal vezetője, aki szerint az utóbbi két évben keresték fel őket olyan problémákkal is, melyeknek igen kevés anyagi vonzata volt. Reklamáltak például férges liszt vagy zsizsikes rizs miatt.
Az igazgató szerint olyan esetük is volt, amikor az egyik vásárló azért tett panaszt, mert a 3 lejes kenyérért 13 lejt fizettettek vele, amit csak otthon, a számlát elolvasva fedezett fel. Mint kiderült, az egyik bolti alkalmazott véletlenül rossz kódot ütött a kenyereszacskóra, innen eredt a baj. Az igazgató szerint pár hónapja valamelyest csökkent az élelmiszerekkel kapcsolatos panaszok száma, most főleg mobiltelefonok és háztartási gépek miatt, illetve különböző szolgáltatásokkal kapcsolatosan keresik őket.
A Szatmár Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnak egyébként gyakran jeleznek furcsa eseteket, például volt olyan, hogy az egyik vevő egérürüléket, illetve egércombokat talált a napraforgómag között, de olyan vásárló is felkereste a hivatalt, aki a gyógyteában gumióvszert fedezett fel.
Kolozs megyében azonban a válságot megelőző időszakhoz képest jelenetős változásról nem lehet beszélni – nyilatkozta a Krónikának Mircea Radu, a Kolozs megyei fogyasztóvédelem vezetője. Kérdésünkre hozzáfűzte: a panaszosok túlnyomó többsége a különböző szolgáltatásokkal volt elégedetlen, ugyanakkor a megvásárolt élelmiszerek minőségét is sokan kifogásolták, de érkezett panasz a bankok szolgáltatásaira is.
Mint elmondta, utóbbiaknak csak egy részét oldották meg helyben, az esetek jelentős részében a bukaresti központi hatóság intézkedett. Mircea Radu ugyanakkor érdeklődésünkre elmondta: nem mindenki van tisztában azzal, hogy mire való a fogyasztóvédelem, egy nő például azért hívta ki a hivatal embereit, mert nem tudta bekapcsolni frissen vásárolt mosógépét.
Az elmúlt években a fogyasztóvédelmi beadványok témája megváltozott Hargita megyében, fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Kolcsár Béla, a megyei fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója. A szakember szerint a 2009–2010-es időszakban leggyakrabban az élelmiszerek minőségére panaszkodtak a székelyföldi megyében, míg tavalyelőtt már a különböző szolgáltatásokkal elégedetlen ügyfelek fordultak a fogyasztóvédőkhöz.
A tavalyi beadványok közel 90 százaléka különböző szolgáltatókra vonatkozott, a villany-, víz-, kábeltelevízió-, mobil- és vezetékestelefon-, internet- és banki szolgáltatók miatt kértek a fogyasztóvédelemtől jogorvoslatot. Kolcsár Béla szerint az élelmiszerek esetében egyre kevesebb a kifogásolnivaló, mert folyamatosan ellenőrzik a kereskedőket, bírságolnak a lejárt szavatosságú, romlott termékek miatt, ezért ezeket időben kivonják a forgalomból.
Tavalyelőtt ugrásszerűen megemelkedett a bejelentések száma, akkor az 50-es számú sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva azzal vádolták a bankokat, hogy visszaéltek a kockázati illetékkel. Kolcsár Béla elmondta, 35 százalék körül van a megalapozatlan beadványok aránya. A hivatal nem tud eljárni az olyan esetekben, amikor a panaszos nem tudja bizonyítani a fogyasztói minőségét a vásárlást igazoló dokumentummal, nem előírásszerűen használta vagy tárolta a megvásárolt terméket, felszámolták a céget, amelyet ki kellene vizsgálni.
Magdalena Rigo, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, az elmúlt évekre volt jellemző, hogy a gazdasági válság hatására az alaptalan feljelentések megsokasodtak, idén egyelőre kevés panasz érkezett a hivatalba. Az igazgató szerint a kevesebb bejelentés azzal is magyarázható, hogy a fogyasztók jobban ismerik a jogaikat, másrészt télen, a hidegben nehezebben mozdulnak. Kovászna megyében a panaszok nagy része már első körben, az eladó és vásárló vagy a szolgáltató és ügyfél között megoldódik, kicserélik a kifogásolt terméket, módosítják a szerződést.
Magdalena Rigo hangsúlyozta, számítanak arra, hogy újra megsokasodnak az alaptalan feljelentések, hiszen az emberek egy idő után belefáradnak a pénztelenségbe, az anyagi gondokba, gyakran csak azért tesznek panaszt, hogy bosszút álljanak a túl drágának talált szolgáltatások vagy a nehezen teljesíthető hitelfeltételek miatt.
„Nem nőtt a panaszok aránya, mert a vevők jobban odafigyelnek arra, mire adják ki a pénzüket, a kereskedők pedig védik a hírnevüket, és maguk orvosolják az esetleges hibákat” – nyilatkozta Csomoss Miklós, a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség helyettes vezetője. Mint mondotta, az utóbbi években Maros megyében megugrott azon üzletvezetők száma, akik minden további nélkül hajlandók becserélni a meghibásodott terméket.
Ennek az ellenkezője jellemző a szolgáltatásokat kínáló cégekre. Bár a felügyelők szerint a fogyasztóvédelemhez forduló ügyfelek kétharmada jogos panaszszal áll elő, a szolgáltatók megfellebbezik a büntetési jegyzőkönyvet, és a bíróság előtt próbálják bizonyítani a maguk igazát. „Nem is annyira a pénzbírság miatt fordulnak a bírósághoz, sokkal inkább a precedensteremtést szeretnék elkerülni” – vélekedett a helyettes főfelügyelő.
Az utóbbi évben a legtöbb panasz Maros megyében is a pénzügyi intézmények – bankok, önsegélyzők – ellen irányult. A második helyet azok a mobiltelefon-szolgáltatók foglalják el, akiktől ügyfeleik a bérlet lejárta után sem tudnak „szabadulni”. Csomoss szerint a legtöbb félreértésre a kétértelműen megfogalmazott szerződések adnak okot.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.