Fotó: Farkas Antal
Megváltozott a pályakezdők hozzáállása, a minimálbérért már nem szívesen dolgoznak. A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség múlt héten szervezett állásbörzét a fiataloknak, és azzal szembesültek, hogy kétszer annyi volt a felajánlott munkahely, mint az álláskereső érdeklődő.
2015. október 02., 16:502015. október 02., 16:50
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója úgy látja, a munkaerőpiac országos szinten ezzel a jelenséggel küzd, a munkaadók alkalmaznának, de nem találnak felelősségteljes munkaerőt, a fiatalok pedig arra panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő állást, mert az elvárások túl nagyok, míg a bérek alacsonyak.
Mint kiderült, ez új helyzet, évekkel ezelőtt a munkaadók kivártak, mert előbb-utóbb bekopogtak a munkavállalók, ma azonban kénytelenek ők megtenni az első lépést. A börzén való részvétel is ezt jelzi, nem úgy volt, mint korábban, hogy öten is versengtek egy munkahelyért, hanem egy érdeklődőre jutott két állás. Kelemen Tibor ugyanakkor elégedett a munkaadók hozzáállásával, a börzére 1200 céget hívtak meg, ezek közül 38 jelent meg, és öszszesen 244 munkahelyet kínáltak.
Olyan is volt, aki hangosan ajánlgatta az állásokat, az előtérben összegyűltektől kérdezte, ki akar esztergályos, marós lenni, de a többtucatnyi fiatal közül csak egy-kettő jelentkezett, rajtuk is látszott, hogy nem tudják a mesterséget, viszont legalább hajlandók megtanulni. Kelemen szerint a pályakezdők már az első munkahelyükön a minimálbérnél többet szeretnének keresni, nem tartják hátránynak, hogy nincs tapasztalatuk, s csak az érdekli őket, hogy a bér elég motiváló legyen ahhoz, hogy felkeljenek reggel.
„Annak, aki frissen indul a munkaerőpiacon, nincs semmi tapasztalata, nem önkénteskedett, nem lehet elvárása egy olyan munkaadónál, akinek fenn kell maradnia a piacgazdaságban” – fogalmazta meg a munkaügyi szakember. A börzén jelen lévő egyik vállalakozó megállapította, a fiatalok nem dolgozni, hanem keresni akarnak, fizikai munkát nem szívesen végeznek – a pincérkedést még bevállalják, de munkás már nem akar lenni senki. A fiatalok többségének pedig nem volt pontos elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne, ám a bérekkel a többségük elégedetlen volt.
„A munkaadók csak a saját jövedelmükre, üzletükre gondolnak, külföldön akkor is sokkal többet lehet keresni, ha valakinek nincs semmi tapasztalata, a vállalkozók kellene megpróbáljanak annyi pénzből megélni, amennyit a pályakezdőknek kínálnak” – fogalmazta meg egy fiatalember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!