2012. augusztus 29., 08:172012. augusztus 29., 08:17
A helyi elöljárók úgy vélik, az elképzelés ellentmond a decentralizáció elvének, ugyanakkor attól tartanak, hogy a helyi adók egy része így nem kerülne vissza a helyi költségvetésbe, a pénz egy részét visszatartanák az államkasszába. A városvezetők attól is tartanak, hogy késéssel jutnának a pénzükhöz. Eközben a helyi költségvetések legkevesebb 20 százaléka a helyi adókból származik.
A tervezett intézkedés sokuk véleménye szerint elbocsátásokat vonna maga után, a helyi adóhivatalok alkalmazottai az utcára kerülnének. Azt a lehetőséget egyébként, hogy a ház, a telek és a gépkocsi után fizetendő adókat a helyi hatóságok nevében az adóhatóságok gyűjtsék be, a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) augusztusban rögzített, kiegészítő szándéknyilatkozatában vetette fel, azzal indokolva a lépés szükségességét, hogy ezzel a módosítással hatékonyabb lenne az adóbegyűjtés.
„Ez az elképzelés sérti a helyi autonómia elvét, újabb kísérlet a központosításra” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, senkinek sincs nagyobb érdeke, hogy begyűjtse a temesvári, a sepsiszentgyörgyi vagy a caracali adót, mint a helyi önkormányzatnak, ezek ugyanis ezekből a pénzekből élnek és fejlesztenek.
A székelyföldi elöljáró szerint ugyanakkor nincs semmi garancia arra, hogy a teljes összeg visszakerül majd a településekhez, hiszen – az eddigi tapasztalat szerint – az önkormányzatokra források nélküli hatásköröket ruházott a kormány. „A polgármesteri hivataloknak megvan a helyi adók begyűjtéséhez a megfelelő apparátusuk, és eddig is megfelelően végezték ezt a feladatot. Ugyanakkor az adóhatóságnak jelenleg is megvan az eszköze arra, hogy a helyi adók begyűjtését ösztönözze, hiszen teljesen tisztességes módon az áfavisszaosztás képletében a behajtott helyi adók mértékét is figyelembe veszik. Amelyik település nem gyűjtötte be hatékonyan a helyi adókat, az áfából is kevesebbet kap vissza” – magyarázta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi városvezető szerint a kormánynak inkább arra kellene megoldást találnia, hogy növelje a helyben maradó személyi jövedelemadók értékét. „Amikor 2010 júliusában a közalkalmazottak fizetését csökkentették, akkor a személyi jövedelemadók helyben maradó részét is visszavették. Most, hogy növelték a fizetéseket, ezt az összeget is vissza kellene emelni a 2010. júliusi szintre” – szögezte le a polgármester, hangsúlyozva, hogy a fizetésemelést kénytelenek lesznek a fejlesztésekre elkülönített költségvetési tételekből átirányítani, mivel a működési költségeket nem lehet csökkenteni. „Két alkalommal is csökkentették a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, ha ezt visszakapjuk, megoldódna a fizetésemelés” – fejtette ki Antal Árpád.
A helyi önkormányzatok érdeke, hogy minél hatékonyabban begyűjtsék a helyi adókat, hiszen a helyi költségvetésből kell finanszírozniuk a helyi projekteket – véli Emil Boc, Kolozsvár demokrata-liberális párti (PDL) polgármestere is. „1999-ig az adóhatóság gyűjtötte be ezeket az adókat, s miután a polgármesteri hivatalok átvették a feladatot, növekedtek a bevételek. Az adóhatóság gyűjtse továbbra is az országos költségvetésbe befolyó összegeket, hiszen hatalmas kinnlevőségek vannak. Ha a helyi adók behajtását átveszi, nem lehetünk biztosak abban, hogy a pénzt időben és maradéktalanul megkapjuk” – hangoztatta Emil Boc. Kolozsvár költségvetésének mintegy 8 százalékát teszik ki az ingó és ingatlan javakra kirótt adók, erre az évre a becslések szerint 80 millió lej folyik be ennél a tételnél a kincses város kasszájába.
George Scripcaru, Brassó szintén PDL-s polgármestere eközben arról számolt be, hogy 97 százalékos hatékonysággal gyűjtik be a helyi adókat. Antal árpádhoz hasonlóan ugyanakkor leszögezte, a költségvetési autonómia szempontjából ostoba ötlet az adóhatóságra bízni a helyi adók behajtását.
Mircea Moroşan, Bánffyhunyad demokrata-liberális polgármestere a kérdésben úgy vélekedett, hogy a helyi hatóságoknak tudniuk kellene, mi történik a pénzzel, megkapják-e majd a teljes összeget a települések, vagy egy hányadát visszatartják a központi költségvetésbe. „Mi ellenzékben a legrosszabbra számítunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, a bánffyhunyadi romáknak palotáik, luxusgépkocsijaik vannak, és 62 százalékban befizették ezek után az adót, a városban élő románok és a magyarok pedig elmondása szerint 75 százalékban rótták le a közterhet.
Ostoba ötletnek tartja, hogy a helyi adók begyűjtését a pénzügyi hatóságra bízzák Ovidiu Creţu, Beszterce szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere is, aki szerint ez a módosítás szembemegy a helyi önkormányzatok által kért decentralizációval.
„Amennyi ostobaság történt az elmúlt időszakban, ez már csak hab a tortán. Ha az adóhatóság gyűjti be a helyi adókat, soha nem kapjuk meg a pénzt időben, s ki tudja, mire használják majd. Minden, ami központosítva van, rosszul működik. Ugyanakkor mióta kérjük, hogy a nagy adófizetők is közvetlenül a településeken adózzanak, és ne a központnak. Hagyják, hogy a bevételekkel mi gazdálkodjunk a helyi közösségek érdekében, hiszen erre kaptunk megbízatást a választóinktól” – adott hangot felháborodásának a besztercei elöljáró.
Tévesnek tartja az elgondolást Radu Căpîlnaşiu, Zilah liberális párti polgármestere is. „Folyton a decentralizációról beszélünk, akkor a gyakorlatban nem lehet az ellenkezőjét tenni. A polgármesteri hivatalok mindent megtettek, hogy pontra tegyék a rendszert, hogy naprakész adatokkal rendelkezzenek az adófizetőkről” – érvelt a kormánypárti polgármester. n Bíró Blanka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok