A várakozásokkal ellentétben sokkal nehezebb és költségesebb az eljárás ama romániai jelzáloghitelesek számára, akik a nemrég hatályba lépett jogszabály alapján fizetés nélküli teljesítéssel szabadulnának meg otthonuktól.
2016. június 27., 15:052016. június 27., 15:05
A parlament által áprilisban megszavazott, a Hivatalos Közlönyben május közepén megjelent hitelcseretörvény lehetővé teszi a jelzáloghitelesek számára, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.
Nem hivatalos adatok szerint az ún. elsétálási törvény hatályba lépése óta közel háromezren éltek a fizetés helyetti teljesítés lehetőségével. A bankok ugyanakkor eddig mintegy másfél ezer esetben bíróságon támadták meg a hitelcseretörvény előírásainak gyakorlatba ültetését. A pénzintézetek már korábban azzal érveltek a jogszabály ellen, hogy sérti a tulajdonhoz való jogot, visszamenőleges hatállyal bír, alkotmányellenes, továbbá bankcsődöket, de legalábbis több száz millió eurós veszteséget okozhat az ágazat számára. Több esetben alkotmányossági kifogással éltek, és bár számos bíróság elutasította ezeket, más igazságszolgáltatási fórum helyt adott a bankok kezdeményezésének, így a jogszabályról a bukaresti taláros testületnek is véleményt kell nyilvánítania.
A hitelintézetek egy része ugyanakkor elfogadja a fennmaradó törlesztőrészlet kiegyenlítése helyett a jelzálogban szereplő ingatlant, azt a feltételt szabja azonban ügyfeleinek, hogy az elsétálás után nem támasztanak kártérítési igényt a bankkal szemben. „A pénzintézetek kötelesek feltétel nélkül tiszteletben tartani a jogszabályt. Az ügyfélnek az ingatlannal történő törlesztés megvalósulása után is jogában áll bíróságon visszakövetelni kamatot vagy banki illetéket” – szögezte le a több tucat hiteles nevében eljáró Adrian Cuculiș bukaresti ügyvéd.
Bár a törvényhozók az elsétálási jogszabály parlamenti vitája során mindannyiszor hangsúlyozták az intézkedés szociális jellegét, csupán a törvény hatályba lépését követően derült ki, hogy a hitelcsere meglehetősen költséges eljárás a jelzáloghitelesek számára. A pénzügyminisztérium közjegyzők beadványára leszögezte, a hitelesek jövedelemadót kötelesek fizetni a bankokkal kötött tranzakció után, ráadásul az adótörvénykönyv alapján a tulajdonjog átruházásakor a hitelesnek az ingatlan kölcsönszerződésben szereplő értéke alapján kell adót fizetnie, ami a lakás árának akár a három százalékát is meghaladhatja. Márpedig ez nem olcsó mulatság, hiszen „elsétálás” esetén a magánszemélyeknek akár több ezer euróra rúgó összeget kell kifizetniük adóként, ami súlyos teher egy, a lakását elveszítő család számára.
Ráadásul az adókötelezettség ugyanúgy érinti azokat a lakástulajdonosokat is, akiket kényszervégrehajtás útján kilakoltattak otthonukból. Az eladósodottak, valamint az érdekükben eljáró ügyvédek nyomására a kormány úgy döntött, hogy sürgősségi rendelettel mentesíti az adóbefizetés kötelezettsége alól azokat, akik ezután fordulnak a fizetés helyetti törlesztésért a bankokhoz. Az adómentesség csak egyszeri alkalommal jár, ugyanakkor visszamenőleg azok is igényelhetik, akiket kényszervégrehajtás útján már kilakoltatott otthonából a hitelintézet, és további adósságuk elengedése érdekében igényelnék a fizetés helyetti törlesztést. Anca Dragu pénzügyminiszter szerint a kormány várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a szóban forgó rendeletet.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!