2011. január 14., 09:432011. január 14., 09:43
Rövid távon nagyon megszenvednék a kelet-közép-európai euróvárományos tagjelöltek az euróövezet felbomlását, ám hosszú időtávlatban a következmények nem lennének feltétlenül olyan rosszak, mint ahogy első pillantásra tűnik, sőt a valutaunió szétesése előbb-utóbb akár „nettó pozitív” fejleménynek is bizonyulhatna a keleti EU-térség számára – vélekedtek csütörtökön megjelent elemzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem küszöbönálló veszély, de a kockázatok azt mutatják, hogy 3-5 éves távlatban egy vagy több ország távozik a valutaunióból. A ház szerint egy ilyen fejleménynek „nagy és azonnali” negatív hatása lenne a felzárkózó Európára: a térség piacairól megindulna a tőkemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a helyi fizetőeszközök, részvények és kötvények meredek gyengüléséhez, bankválságokhoz, recesszióhoz vezetne.
Hosszú távon azonban az euróövezet szétesése erőteljesebb növekedést eredményezne Nyugat-Európában, aminek már kedvező hatásai lennének a kelet-európai gazdaságokra is – áll a Capital Economics londoni elemzőinek csütörtöki forgatókönyvében. A ház szakértői ezzel összefüggésben megjegyzik: véleményük szerint téves az a még mindig széles körű feltételezés, hogy az euróövezeti tagság garantáltan a felzárkózó európai térség gazdasági felvirágzásához vezet. Az eurótagság kelet-európai előnyeit „könynyű túlbecsülni”: nem egyértelmű például az sem, hogy a valutauniós tagság automatikusan csökkenti a tagállamok hitelfelvételi költségeit.
Csehországban mind a hosszú, mind a rövid távú kamatok már most alacsonyabbak, mint a legtöbb euróövezeti országban – hangsúlyozzák elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői, akik szerint mindent egybevetve középtávon egyelőre a saját valuta megőrzése kínálja a felzárkózó Európának a legjobb utat a prosperitás felé.
Az elemzés szerzői kiemelik, hogy az euróövezet esetleges felbomlásának kelet-európai hatása végső soron a szétesés formájától függne, más szóval „nem mindegy, hogy melyik ország távozik először”. A Capital Economics szakértői szerint a feltörekvő Európa érdekeit az szolgálná, ha valamelyik erősebb gazdaság – például Németország – lépne ki, és a gyengébb tagállamok őriznék meg az eurót. Ennek két előnye lenne: az euró egy ilyen forgatókönyv esetén szinte bizonyosan gyengülne, csökkentve az elmúlt évtized során euróban felhalmozódott kelet-európai adósságok helyi valutában mért értékét, másrészt az „új D-Mark”, vagyis az euró helyébe lépő német fizetőeszköz feltételezhetően erősödne, serkentve a német importnövekedést, ami húzóerőt adna a keleti exportőröknek – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.
Az euróövezeti adósságválság újabb hulláma fenyeget tavasszal, amikor ezúttal két nagy tagállam, Spanyolország és Olaszország több száz milliárd eurós finanszírozási igényeiről kell gondoskodni – áll londoni pénzügyi elemzők előrejelzésében, amely szerint ebbe akár az euróövezet egésze is beleroppanhat. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2011-re szóló prognózisa szerint Spanyolországnak és Olaszországnak az év első felében összesen több mint 400 milliárd euró kötvényadósság refinanszírozásához kell piaci forrásokat felhajtania.
Az euróövezet „ezen a ponton széteshet” – áll a CEBR előrejelzésében. A ház szerint ha ez most nem is következik be, akkor is mindössze egy az öthöz az esélye annak, hogy a valutaunió jelenlegi formájában túléli az évtizedet. A CEBR londoni szakelemzői szerint az euróövezet egyben maradása esetén 2011 lehet az az év, amikor az euróárfolyam jelentős gyengüléssel megindul a dollárparitás felé.
Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerdai elemzésükben úgy vélekedtek, hogy ha Spanyolország és/vagy Olaszország kerül szuverén adósságválságba, akkor „egyértelmű”, hogy a tavaly tavasszal alakított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi formájában és finanszírozási keretei között már nem jelentene elégséges forrást. Az Eurasia elemzői szerint még ha a következő hetekben át is alakítanák az eszközt, nem biztos, hogy a piac kellő időt hagy a szükséges parlamenti jóváhagyásokra és a tőkeemelésre.
Az euróövezet belátható időn belüli felbomlását más nagy londoni házak is immár a valós kockázatok közé sorolják. Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői „az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokról” beszéltek. Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan „minimális”, ám „semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik”.
A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább „az óriási piaci nyomások” dönthetik majd el, és emiatt „most már 50 százalék fölé emelkedett” annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül „valamilyen változás” bekövetkezik. A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt az is, hogy Németország távozik, és „magával visz” néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy „központi” és „periferiális” térségekre. A cég szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
Más nagy londoni házak szerint mindenesetre a kelet-közép-európai eurótagjelöltek belátható időtávlatban még egyébként sem számíthatnak euróövezeti felvételükre, akkor sem, ha jelenlegi formájában fennmarad a közös valuta. A BNP Paribas bankcsoport londoni elemző és befektetési részlegének szakelemzői a héten ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019–2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.
Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői szintén azt közölték, hogy új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár 2020-ig is késhet. Mindkét ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között említették a kelet-közép-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, és azt, hogy érzékelhető a gyors euróövezeti bővítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részéről is az egyes tagországokat sújtó adósságválságok nyomán.
Európa minden lehetséges eszközzel megvédi az eurót, de a közös valuta rendbetételéhez a jelenleginél mélyebb pénzügyi integráció szükséges – jelentette ki eközben csütörtökön a francia miniszterelnök. François Fillon a The Timesnak kijelentette: az euró konszolidálásához fokozatosan harmonizálni kell az uniós gazdasági, költségvetési és szociális politikát, vagyis az EU a nagyobb integráció felé halad. A francia kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy az euró elbukjon. „Nincs visszaút ... azoknak, akik arra spekulálnak, hogy az euró bajba kerül, tudniuk kell, hogy az európai kormányoknak nincs más lehetőségük, mint az euró megvédése minden eszközzel, és ezt is fogják tenni” – mondta Fillon a Times-interjúban.
Az euróövezeten belüli szorosabb integrációt kívánja előmozdítani Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, akinek kormánya átvette az EU soros elnöki tisztségét – írta csütörtöki számában a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása. „Fiskális egység nélkül a fizetőeszköz sérülékeny. Az eurót meg kell védeni, különben széles körben elterjed az EU körüli bizonytalanság” – idézte Orbánt a WSJ. Az interjúismertetés szerint a magyar kormányfő úgy véli, hogy a legszigorúbb költségvetési kiadási szabályokat az euróval fizető országokban kell érvényesíteni. Magyarország nem tartozik ezek közé, és Orbán szerint nem is realisztikus az olyan elképzelés, hogy Magyarország az évtized vége előtt bevezetheti az eurót. Jelenleg „jobb nem belül lenni” – idézte a lap a miniszterelnököt, aki „a legbátrabb nemzetnek” minősítette Észtországot, amiért január 1-jével az euróövezet tagjává vált.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.