2011. november 30., 09:302011. november 30., 09:30
A UBS bankcsoport londoni befektetési és gazdaságelemző részlege átfogó új prognózisában azt közölte, hogy a súlyosbodó szuverén adósságválság miatt az általa eddig valószínűsített 0,2 százalékos növekedésről 0,7 százalékos visszaesésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményére adott, 2012 egészére szóló becslését. A ház szerint a valutauniós recesszió valószínűleg már az idei negyedik negyedévben elkezdődött.
A UBS londoni elemzői mindezek alapján azzal számolnak, hogy az európai felzárkózó térség is a vártnál jóval gyengébben teljesít jövőre. Hasonlóképpen vélekedik tegnap közzétett előrejelzésében a Bécsi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW) is. Szakemberei leszögezik, lassul Közép- és Kelet-Európa gazdasági bővülése jövőre, és növekednek a térség konjunktúráját érintő kockázatok. A WIIW aktuális prognózisa szerint a tíz új európai uniós tagország 2012-ben összességében a GDP 2,4 százalékával növekszik majd az idei három százalék után.
Az intézet ezzel lefelé korrigálta várakozásait, ugyanis idén júliusban még 3,7 százalékos növekedést valószínűsített. A legnagyobb veszélyt az euróövezeti válság „fertőzése” jelentheti szerintük. Export oldalon középtávon nem várható nagyobb impulzus, csak a belföldi kereslet és a befektetések lehetnek a növekedés forrásai. A feltételeket rontja, hogy a kormányok mozgástere szűk marad a konszolidációs intézkedések szükségessége miatt, és a hitelpiac is beszűkül. Recesszióval ennek ellenére nem számol a WIIW.
Romániában
növekedést jósolnak
Az elemzők hangsúlyozták, hogy – Magyarország kivételével – a térségbeli országok államadóssága a GDP hatvan százaléka alatt van, jobb helyzetben vannak, mint az euróövezet országai. Hozzátették: a pénzügyi piacok ugyanakkor „nemcsak a tényekre reagálnak, hanem más tényezőkre is”. Az elemzés „pillanatfelvétel” alapján készült, és nagy az esélye annak, hogy később ismét lefelé kell korrigálnia prognózisát az intézetnek. Az új tagállamok közül a legnagyobb növekedést Lengyelországban (3,3 százalék) és Romániában (2,1) vár a WIIW. Magyarországon jövőre „pozitív stagnálást”, (0,3 százalékos GDP-növekedést), és a továbbiakban is, 2015-ig, stagnálást valószínűsít a WIIW.
„Több Európára” van szükség a gazdasági válság leküzdéséhez, jóllehet feszültséget és kockázatokat rejt az, hogy a válság aláásta az európai intézményekbe vetett bizalmat – jelentette ki eközben Janusz Lewandowski, az Európai Unió költségvetéséért felelős európai biztos az MTI-nek adott interjúban. A brüsszeli politikus kifejtette: az euróövezeti válság megoldásához nagyobb koordináció kell annak érdekében, hogy a tagállamok fegyelmezett költségvetési politikát folytassanak, de „az ilyen intézkedések sohasem lesznek népszerűek”. Rámutatott: elmúlt Európa korábbi dicsősége, amikor az integráció a politikai elit projektje volt, és amikor az emberek bíztak benne, mivel számos előnyét élvezték.
Az Európai Unió jövője most abba az irányba mutat, hogy megváltozik Brüsszel koordinációs szerepének és a tagállamok költségvetési szuverenitásának aránya, de a brüsszeli intézményrendszerbe vetett bizalom csökkenése kockázatokat rejt magában – tette hozzá. A biztos szerint a 2014–20 közötti időszakra vonatkozó költségvetési keretről szóló vitákban be kell látni, hogy elmúlt a bőkezűség ideje.
Emlékeztetett: Magyarország és Lengyelország is prosperitás idején csatlakozott az Európai Unióhoz, és az akkori költségvetési terveket is ehhez igazították. „Most a terveket a borongósabb és kevésbé optimista gazdasági jövőképhez kell igazítani” – fogalmazott a lengyel származású biztos.
Az európai költségvetésnek a válságkezelésben betöltött szerepével kapcsolatosan kiemelte, hogy a kohéziós eszközök egyfajta válságellenes finanszírozásként működnek. Lengyelország példája mutatja, hogy az ilyen források hatékony felhasználása hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak az országok a válság hatásaival szemben – tette hozzá. Lewandowski szerint egyes esetekben helyénvaló lépés még ennél is több segítséget adni. Kifejtette: Görögországban gondot jelent a projektek saját részének előteremtése, holott nagyon nagy szükségük van a beruházásokra. Ezért kell növelni a görög beruházások európai finanszírozási részarányát 85 százalékról 90 százalékra – fűzte hozzá.
Az esetleges, az Európai Unió alapszerződését érintő változásokkal kapcsolatosan a biztos elmondta: jó volna, ha olyan forrásokhoz jutna Brüszszel, amelyek függetlenek a tagállami befizetésektől. E tekintetben az egyik terv, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó már javaslat formájában is megjelent – emlékeztetett a politikus. Hangsúlyozta: ez az adónem kevésbé káros a reálgazdaságra, mint például a személyi jövedelemadó, és hozzájárulhat a tagállamok költségvetési konszolidációs törekvéseinek sikerességéhez.
Lewandowski központi kérdésnek nevezte, hogy miként lehet együtt tartani az Európai Unió 27 tagállamát, amikor sürgős megoldások kellenek az euróövezeti válságra. Megfogalmazása szerint az euróövezet „az új valóság felé menekül”, miközben hátul hagyja Európa többi részét. „A legjobb megoldások azok, amelyek az Európai Unió alapszerződésének szükségesnek ítélt módosítását tartalmazzák, de ezeknek az EU valamennyi tagállamára ki kell terjedniük, és pontosan kell előírniuk a módszertant” – szögezte le.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.