Napos oldal. Nyugaton sok társasházra telepítettek napelemeket
Fotó: Pixabay.com
Havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek országszerte, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret. Az ingyenárammal kecsegtető fejlesztés azonban egyelőre a családiház-tulajdonosok kiváltsága, pedig a zöldberuházás elvileg jelentősen csökkenthetné a társasházakban lakók villanyszámláját is. Összeállításunkban bemutatjuk, jelenleg mi a helyzet a tömbházakra szerelhető napelemekkel Romániában, melyek a benne rejlő lehetőségek és a buktatók.
2024. június 21., 10:052024. június 21., 10:05
Becslések szerint ha valamennyi bukaresti társasházra napelemeket telepítenének, az áramtermelő rendszerek összesen mintegy 680 megawatt teljesítménnyel rendelkeznének, ami a cernavodai atomerőmű egyik reaktorának teljesítményével egyenlő – jelentette ki a minap egy konferencián Sebastian Burduja. Az energiaügyi miniszter közölte,
Az egyelőre csak ötlet szintjén megfogalmazott kormányzati elképzelés nem új keletű: szakmabeliek, érdekképviseletek jó ideje hangoztatják, hogy – több más nyugati országhoz hasonlóan – Romániában is meg kell teremteni a pontos jogszabályi keretet a tömbházakra telepíthető kiserőművek számára. Amit jelenleg nem tiltanak, ugyanakkor szükséges a lakók többségének beleegyezése. Viszont a hiányos törvényi háttér miatt egyelőre nemigen éri meg.
Dan Pîrșan, a prosumerek (áramtermelő-fogyasztók) és az energiaközösségek szövetségének (APCE) elnöke a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott, a társasházak tetejére 5–20 kilowatt teljesítményű napelemrendszereket lehetne telepíteni, egy kW-ra körülbelül 750 és 900 euró közötti költséggel kell számolni. Egy száz négyzetméteres tetőre 6-7 kW-os rendszert lehetne szerelni.
„De jelenleg szerintem ez ablakon kidobott pénz, hiszen a megtermelt áram csupán kevesebb mint tíz százalékát lehet felhasználni” – jelentette ki a szakember. Ugyanis a jelenlegi szabályozások szerint a fotovoltaikus rendszer által megtermelt energiával csak a közös tulajdonban lévő hálózatokat vagy berendezéseket lehet ellátni – például lépcsőház- vagy kültéri világítás, liftüzemeltetés –, a lakások nem használhatják fel; az országos hálózatba betáplált mennyiségnek csak a szolgáltatók örülhetnek, a lakók nem húzhatnak hasznot belőle.
Az is akadály, hogy jelenleg valamennyi fogyasztó külön-külön kötött szerződést a szolgáltatókkal, amelyek közül így akár több tucat is jelen lehet egyetlen panelben.
Egyébként ahhoz, hogy a lakásokban is fel lehessen használni a megtermelt áramot, amellett, hogy módosítani kell az érvényben lévő törvényeket, be kell szerelni egy, a nemzetközi szaknyelvben Virtual Net Metering néven ismert intelligens fogyasztásmérő rendszert. Az elv szerint az áramszolgáltató olyan arányban kompenzálja majd külön-külön a lakókat a napelemek által a hálózatba táplált áramért, amilyen arányban fogyasztanak.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Amint arról beszámoltunk, az energiaközösség mint jogi személy fogalma 2019-ben jelent meg az Európai Unió egyik irányelvében. Az anyaországi Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ismertetése szerint az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége. Önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok.
Elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem tagjai, részvényesei vagy a működési területe számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítása – úgy mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára.
Termelő lehet egy ház saját napeleme, de egy biogázüzem vagy egy szélturbina is, amiket az energiaközösség közös költségvetéséből finanszíroznak. Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromosautó-töltőállomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okos szoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számon tart és a megfelelő helyre oszt.
Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a prosumerek előretörését elemző konferencián.
Romániában az energiaközösségek is még gyerekcipőben járnak, viszont a szakminisztérium e téren is tervezi a működésüket elősegítő törvényi háttér megteremtését. Európában már mintegy 9000 ilyen közösség jött létre, több országban állami támogatással. Ennek legfőbb előnye, hogy nem kell fizetni rendszerhasználati díjat az elosztóhálózat-üzemeltetőnek, így jelentősen csökkenhet a végösszeg.
Amint Zarándy Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alelnöke a Makronóm portálon közölt írásában kifejtette, a „Tiszta Energia Minden Európainak!” elnevezésű csomagot az Unió 2016-ban hirdette meg, majd ennek keretében dolgozták ki a villamosenergia-irányelv módosítását, amelyet a tagállamoknak 2021-től kell alkalmazniuk.
Az új szabályok – többek között – bevezették az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és az aggregátorok fogalmát. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi erőművek által termelt energiát a szállító- és elosztóhálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok létrehozását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát.
A jogszabály azt is előírja, hogy az így létrejövő energiaközösségek használhatják a közcélú villamosenergia-hálózatot, illetve továbbra is vételezhetnek a hagyományos ellátási láncokon keresztül.
Zarándy Tamás szerint egy társasház közösségi energiafelhasználása esetén az egyes lakók közötti elszámolás a lakóközösség által elfogadott és rögzített módszertan alapján történhet. Ennek alapja lehet az albetétek nagysága, a hozzájárulás aránya a napelemek telepítéséhez, de bármely más elvet is lehet alkalmazni. Az elosztás szofisztikáltabb, ám némileg költségesebb módja, ha minden lakás fogyasztását okosmérővel veszik nyilvántartásba. Ez a módszer lehetőséget teremthet arra is, hogy a fogyasztók az egyes berendezéseik – például hőszivattyúk, hűtő-fűtő klímák és hasonló nagy fogyasztóik – működtetését ahhoz igazítsák, hogy az adott negyedórában termel-e a háztetőn lévő napelem, így optimalizálva a megújuló energiából származó fogyasztásukat – olvasható a Makronóm portálon.
Spanyolországban – ahol elég a lakók egyharmadának beleegyezése – úgy oldják meg az energiaelosztást, hogy ha mondjuk egy 50 lakásos panel 17 tulajdonosa telepít napelemeket, egy okosmérő segítségével úgy szabályozzák, hogy valamennyi érintett a megtermelt energia tizenhetedét kapja. Ha utólag másik szomszéd is csatlakozni akar, beszállhat az eredeti költségekbe és ő is részesülhet az ingyenáramból.
Magánakciózó. Nagyváradi tömbház erkélyre szerelt napelemekkel
Fotó: Balogh Levente
Esete válogatja, hogy a hatóságok hogyan járnak el ilyenkor. Kolozsváron a szomszédok feljelentették a lakása ablakára és köré több kis napelemet felszerelő „ezermestert”, mondván: rendkívül elcsúfítja társasházukat. A rendőrség azonban nem lépett fel ellene, ugyanis a tájékoztatás szerint semmilyen előírás nem tiltja ezt, és nem is engedélyköteles. Viszont Nagyváradon eltávolíttattak egy erkélykorlátra szerelt energiatermelőt, mert állításuk szerint a mellvédhez már csak engedéllyel lehet hozzányúlni, rászerelni.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's hitelminősítő ügynökség pénteken stabilról negatívra módosította Románia államadós-osztályzatának kilátását.
Úgy tűnik, komolyan fontolgatja a román állami tulajdonban levő Romgaz a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát megvásárlását: szakértők bevonásával kívánják felmérni a kiszemelt célpont helyzetét.
A hónap végétől árat emel a Román Vasúttársaság (CFR): a legtöbb esetben néhány lejjel drágulnak a különböző díjszabások, de a rövidebb utak esetében jelentős drágítás jöhet.
Ilie Bolojan szerint Romániának nagyon magas a költségvetési deficitje, emiatt az államapparátus reformja, a költségek csökkentése és a bevételek növelése elkerülhetetlen.
Januárban tavaly decemberhez képest 5,6 százalékkal 5328 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8910 lej volt januárban, 341 lejjel kevesebb, mint az előző hónapban.
A minimálbérnél magasabb, tisztességes megélhetést biztosító új bérfogalom, egyfajta új létminimum hivatalos bevezetését kéri az Országos Szakszervezeti Tömb.
A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz viszonyítva 12,2 százalékkal 2898 lejre emelkedett az átlagnyugdíj Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A margarin, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások, valamint a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben februárban a múlt év első második hónapjához képest.
A Donald Trump amerikai elnök által szerdán az amerikai acél- és alumíniumimportra kivetett vámok nem kis mértékben érintik Romániát is.
A kormány elfogad egy jogszabályt, amelyik megakadályozza, hogy a jövőben 100 000 eurós nagyságrendű prémiumokat kapjanak nyugdíjazásukkor a Romsilva vezető beosztású alkalmazottai – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!