Gondoskodástervezés. A nyugdíj kapujában állókra és a mostani fiatalokra is kihat majd a dekrétumgeneráció tömeges visszavonulása
Fotó: Pexels.com
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggatjuk interjúnkban.
2025. január 23., 19:052025. január 23., 19:05
Idén elkezdődik az úgynevezett dekrétumgeneráció nyugdíjba vonulása: azoké, akik Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor hírhedt, 770-es számú rendelete nyomán születtek, tehát miután 1967-től kezdődően betiltották a mesterséges terhesség-megszakítást. Ennek eredményeképpen az említett évben azonnal szinte megduplázódott, 274 ezerről 526 ezerre nőtt az élve születések száma Romániában, és öt év alatt több mint 2 millióan jöttek világra.
A romániai nyugdíjrendszerre hamarosan óriási nyomást gyakorló „baby boom” generáció első, női tagjai teljes joggal 2030-ban vonulhatnak nyugdíjba, viszont a szabályok lehetővé teszik, hogy korábban is megtegyék ezt.
1967-ben és 1968-ban közel 425 000 lánygyermek született, akik bizonyos feltételek teljesülése esetén 2025-ben és 2026-ban korengedményes nyugdíjba mehetnek, akár levonások, „büntetés” nélkül is, ha rendelkeznek 40 év járulékfizetési idővel – hívta fel a figyelmet az Adevărul hírportálja.
Idén a dekrétumgeneráció női tagjai kérhetnek korengedményes nyugdíjazást
Fotó: Haáz Vince
Mint ismeretes, a nők nyugdíjkorhatára jelenleg 63 év, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége 5 évvel korábban, azaz 58 éves kortól lehetséges. Közben a nők nyugdíjkorhatára 2030-tól kezdődően fokozatosan, 2 naptári hónaponként egy hónappal emelkedik, így a nők nyugdíjkorhatára 2035-ben 65 év lesz (hogy ne különbözzön a férfiakétól). Például egy 1967 júniusában született nő teljes joggal 2030 augusztusában vonulhat vissza a munka mezejéről, amikor 63 éves és 2 hónapos lesz, vagy előre hozottan 2025 augusztusától.
A tavaly szeptember óta alkalmazott új nyugdíjtörvény mindenki számára kedvezőbb feltételeket teremtett: a legalább 40 év szolgálati idővel (a régi törvény szerinti 43 évhez képest) mínuszok nélkül, a 35 és 40 év közötti szolgálati idővel rendelkezők pedig legfeljebb 24%-os levonással léphetnek ki idő előtt a munka mezejéről. Ezt minden bizonnyal sokan megteszik idén az 1967-ben születettek közül.
Miközben ma 0,8 nyugdíjas jut egy dolgozóra, az arány megfordul, sőt a pesszimista becslések szerint másfél-két évtized múlva egy alkalmazottnak 2,5 nyugdíjast kell „eltartania”.
Az állam folyamatos költségvetés-kiegészítésekkel tudja csak pótolni az űrt, ami már most is jelentős: a kormánynak tavaly csaknem 20 milliárd lejjel ki kellett egészíteni más forrásokból a társadalombiztosítási alapot, azaz ennyivel kevesebb volt a befizetés (116 milliárd lej), mint a 2024-es büdzsé eredeti összeállításakor becsült kiadás (135,2 milliárd lej).
Mindezek ismeretében a dekrétumgeneráció kilátásairól, az állami nyugdíjalap jelenlegi helyzetéről, a másik két pillérről, a kötelező, illetve a fakultatív magánnyugdíjalapban rejlő lehetőségekről Bilibok Andrást, a Kunden Broker cég kolozsvári szaktanácsadóját faggatjuk alábbi interjúnkban.
Bilibok András: mi magunk teremtsünk pénzügyi biztonságot nyugdíjas éveinkre
Fotó: Bilibok András magánarchívuma
– Idén beindul a dekrétumgeneráció nyugdíjba vonulása, az igazi nagy roham „azonban” a jövő évtizedben várható, ami miatt régóta vészharangot kongatnak a romániai nyugdíjrendszer ismerői. Mire számíthat ma az említett generáció tagja, ha nincs semmilyen megtakarítása, csupán az államtól vár segítséget? Valóban ennyire drámai a helyzet az állami nyugdíjalapot illetően?
– A helyzet valóban nem rózsás. Románia, mint a volt kommunista blokknak tagja, 1989-től kezdődően rálépett a nyugati világ által kitaposott gazdasági és politikai útra.
Jelenleg egy átlagfizetést kereső német állampolgárnak az állami nyugdíja a fizetésének nagyjából 30-35 százalékát teszi ki. Románia esetében jelenleg az átlagnyugdíj az átlagkereslet 45–55 százaléka között mozog. Számokban kifejezve, a 2024-es évben az átlagfizetés Romániában nettó 5100 lej volt, az átlagnyugdíj pedig nettó 2700 lej. Ez az arány folyamatosan csökkenni fog, és 2030-tól várhatóan 35 százalék környékére süllyed.
A dekrétumgeneráció teljesen ki lesz szolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek, és ahogy egyre nagyobb teher nehezedik az állami költségvetésre, annál inkább fogják érezni a nyugdíjasok, hogy lassan kiürülőben a zsebük. Az sem kizárt, hogy sokan azok közül, akik nem tudnak hozzászokni a jelentős jövedelemcsökkenéshez, vissza fognak állni dolgozni – ha vissza tudnak.
A dekrétumgeneráció teljesen ki lesz szolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek
Fotó: Haáz Vince
– Mennyit segíthet a dekrétumgeneráció tagjain a nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap? Ahová az aktív romániai lakosság többsége csatlakozott, közülük 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,75% százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba, és mára már elérte a 720 ezret azoknak a száma, akiknek 50 ezer lejt meghaladó összeg gyűlt fel a számláján. Hogy látja: megfelelően működik, valós segítség a második pillér?
– A második pillér segítségnek segítség, de elégtelen, mivel a megalakulásakor csak 2 százalék ment oda a bruttó fizetésből, ami pár 10 lejt jelentett. Pedig a vonatkozó törvénytervezet szerint a bruttó fizetésünk 6 százalékát kellett volna fizetnünk a 2. alapba. Ez az elmúlt években nem jött össze, jelenleg még mindig csak 4,75%-nál tartunk. Átlagosan 20 000 lej található egy romániai kettes pilléres számlán. Az aktuális törvények szerint ha valaki most vonul nyugdíjba, akkor lehetősége van egyben kivenni vagy 5 évre felosztani a kettes pillérben felgyűlt összeget.
Hogyha a fent említett számítást vesszük, és hozzáadjuk a már említett 2700 lejes átlaghoz, akkor hozzávetőlegesen elérjük a 3000-3100 lejes átlagnyugdíjat.
Szeretteinkre és magunkra is gondolnunk kell
Fotó: Pixabay
– A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillére a fakultatív hozzájárulás. A sikeres nyugati nyugdíjmodellekben is nagyon erős összetevő az előrelátás, az öngondoskodás, amely nálunk még mindig gyerekcipőben jár. Hiszen sokan csak a nyugdíjazás kapujában vagy már azon túl döbbennek rá: milyen jó lett volna félretenni… Ez egyértelműen pénzügyi nevelés kérdése, vagy mélyebben gyökerező problémák okozhatják ezt a fajta nemtörődömséget?
– A legnagyobb probléma szerintem a múlt század hagyatéka, egyszerűen szólva a bizalomhiány az intézményekkel és az intézményeket képviselő személyekkel szemben.
Egy másik fontos tényező összekapcsolható az oktatási rendszer hiányosságaival: a pénzügyi nevelés hiánya. Úgy gondolom, hogy elsősorban az iskolában kellene erre nagy hangsúlyt fektetni. Másodsorban pedig nemcsak minőségibb autókat vagy elektronikai eszközöket kellene importálni, hanem magatartást, felelősséget is pénzünk, családunk iránt.
Öngondoskodás. Ne csak másoktól – az államtól, gyermekeinktől – várjuk el, hogy eltartsanak
Fotó: Pexels.com
– Egy ereje teljében lévő erdélyi fiatal ma milyen fakultatív nyugdíj-előtakarékosságok közül választhat?
– A jelenlegi magánnyugdíj-rendszer önkéntes hozzájárulásra épülő kínálatában kettő lehetőség van: az egyik a hármas pillérnek elnevezett fakultatív magánnyugdíj, a második pedig a biztosítótársaságok részéről felkínált megtakarítási-befektetési lehetőségek.
A hármas pillérnek a működése nagyjából azonos a kettes pillér működésével – kivéve hogy mi választjuk meg az összeget, amit erre a célra akarunk fordítani. A második lehetőség már rugalmasabb, nagyobb hozamot kínáló opció, amit több módon lehet alakítani.
– Hány éves korban ajánlott elkezdeni erre pénzt szánni a havi jövedelemből, és konkrétan mennyit kellene magánnyugdíj-hozzájárulásra költeni havonta ahhoz, hogy visszavonulás után – az állami juttatással együtt – szinte ugyanannyi legyen a nyugdíjunk, mint a korábbi fizetésünk?
– Minél előbb el kellene kezdeni, már az első fizetéstől. A fiatal korban történő kezdet több előnnyel jár, mivel hosszabb idő áll rendelkezésre a megtakarítások növekedésére és a kamatos kamat hatásának kihasználására.
Azonban ahogy halad az idő és egyre közelebb kerülünk a nyugdíjazáshoz, egyre több pénzt kellene félretennünk a jövedelmünkből (20-25-30%), hogy elérjük a várt eredményt. Véleményem szerint hatásos módszer, hogyha szerződésalapú a nyugdíj-megtakarítás, mert létrehoz bennünk egy kötelezettségérzést, és ahogy a villanyszámla, úgy idővel ez is integrálódik a természetes költségeink közé.
A kis- és közepes nyugdíjak idén egy ízben nőnek, az indexálásról pedig szeptemberben, az első költségvetési-kiigazítás keretében döntenek – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő.
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt (30,3 milliárd eurót) kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!