Tánczos Barna és Marcel Ciolacu a nyugdíjak alakulásáról is nyilatkozott
Fotó: Videófelvétel/Facebook/Marcel Ciolacu
A kis- és közepes nyugdíjak idén egy ízben nőnek, az indexálásról pedig szeptemberben, az első költségvetési-kiigazítás keretében döntenek – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu kormányfő, miután a 2025-ös évi állami költségvetésről tárgyalt Tánczos Barna pénzügyminiszterrel.
2025. január 15., 12:352025. január 15., 12:35
2025. január 15., 13:522025. január 15., 13:52
Marcel Ciolacu és Tánczos Barna a találkozót követően közös sajtótájékoztatón nyilatkozott a 2025-ös költségvetés és egyben a nyugdíjak alakulásáról.
A miniszterelnök szerint „világosan leszögezték”, hogy a kormánynak a hónap végéig el kell fogadnia a költségvetési törvény tervezetét, amelyet aztán a parlament elé terjesztenek, hogy az a februárban kezdődő új ülésszak első hetén szavazzon róla.
„A hónap végéig a kormányban elfogadjuk a költségvetési törvényt, és benyújtjuk a parlamentnek, hogy a februári első ülésen elfogadják a költségvetési törvényt. Tartjuk a 7 százalékos hiánycélt, ahogyan az Európai Bizottsággal megállapodtunk, és a GDP 7 százalékának megfelelő beruházási céllal” – részletezte Marcel Ciolacu.
Beszélt arról is, hogy miután az államkassza bevételei éveken át GDP-arányosan 27 százalék körül alakultak, 2024-ben a legutóbbi becslések szerint elérték a 29,6 százalékot, és a végleges adatok alapján meghaladhatják a 30 százalékot. Erre az évre 29,6 százalékot tűzött ki célul a pénzügyminisztérium – tette hozzá.
„Megállapodtunk, ahogy azt a parlamenti választások előtt megígértük, hogy a kis- és közepes nyugdíjakra idén év elején egy kiegészítéssel és egy egyszeri emeléssel fogunk jönni, amíg nem látjuk a költségvetés végrehajtását az első kiigazításnál, amikor elemezni fogjuk, hogy az állami költségvetés megengedheti-e magának az indexálást szeptembertől úgy, hogy ne hasson ki különösképpen a PNRR-ben előirányzott beruházásokra. Ez a pénzügyminiszter óvatos megközelítése, és szerintem ez a helyes megközelítés” – fogalmazta meg a miniszterelnök.
„Egyszer s mindenkorra kizárjuk az áfa emelését” – húzta alá.
Tánczos Barna bejelentése szerint az állami költségvetésben 3,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
és arra is ígéretet tett, hogy nem vonják össze az egészségbiztosítási hozzájárulást a jövedelemadóval, ahogyan a Világbanknak a költségvetési bevételek növelésére kidolgozott forgatókönyvében szerepelt.
„Amíg én vagyok a miniszter, nem nőnek az adók” – szögezte le Tánczos Barna.
Az egységes adókulcs kapcsán amúgy Marcel Ciolacu is úgy nyilatkozott: kizárt, hogy idén módosítsák a szintjét, azonban a szociáldemokrata párt elnöke ezúttal is támogatólag beszélt a „rendkívüli jövedelmek” progresszív adójáról.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!