Az ország nyugati megyéiben történt masszív, főként autóipari beruházások exportpólussá változtatták a régiót – mindezt azonban nem lehet elmondani olyan megyékről, mint Hargita vagy Kovászna, amelyeket a nem megfelelő infrastruktúra miatt elkerülnek a befektetők, így a gazdasági teljesítmény terén a rangsorok végén kullognak – mutat rá az erdélyi és a partiumi gazdaságot górcső alá vevő elemzésében a Ziarul Financiar.
2015. november 02., 19:312015. november 02., 19:31
A gazdasági és pénzügyi napilap hétfői számában közöltek szerint a vizsgált tizenkét megyéből Temes, Kolozs és Brassó megyében az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) meghaladta a 9000 eurót, ami 25-30 százalékkal meghaladja az országos átlagot.
Temes, az ország legnagyobb területű megyéje a ZF szerint a romániai autóalkatrész-gyártó ipar nulladik kilométere lett, olyan gigászokat sikerült ugyanis bevonzania, mint a Continental, a Delphi Packard vagy a TRW Automotive, aminek köszönhetően a megye gazdasága sokkal jobb, mint más vidékeken.
Ahhoz azonban, hogy így alakult, a ZF újságírója szerint nagyban hozzájárult, hogy a megye könynyedén rá tud csatlakozni a Magyarországot átszelő, Nyugat-Európába irányuló autópálya-hálózatra. 2014-ben a bánsági megyében 9700 euró volt az egy főre jutó GDP, ami 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és ez volt egyben a legmagasabb Erdélyben, illetve a Bánságban regisztrált érték – derül ki az országos előrejelző bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Ugyanakkor abban a megyében, ahol a munkáltatók szerint „csak az nem dolgozik, aki nem akar”, az átlagbér meghaladta a nettó 1800 lejes küszöböt, és legalább 9 százalékkal az országos átlag felett volt.
A vizsgált megyék rangsorában Kolozs megyét találjuk a második helyen, ahol az egy főre eső GDP közel 9500 euró volt, ami 26 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, miközben az átlagkereset nettó 1777 lej volt, 7 százalékkal több, mint az átlag.
Hasonló teljesítményt regisztráltak Brassó megyében is, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladta a 9300 eurót, tehát 24 százalékkal magasabb volt az országos átlagnál, azonban az átlagfizetés 6 százalékkal elmaradt az átlagbértől.
A ZF megmutatja az ellenkező pólust is. Mint kiderül, a befektetések elmaradása miatt – aminek fő oka a megfelelő infrastruktúra hiánya – az olyan megyék, mint Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód, lefelé húzták az erdélyi gazdasági mutatókat. Példaként Hargita megyét említik, ahol az egy főre eső GDP alig 4900 euró volt, vagyis a Temes megyében regisztrált érték fele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!