Fotó: Krónika
2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
A Tudor Art kereskedõház adatai szerint a 2286 eladott mûtárgy összértéke meghaladta a 3 millió eurót, míg 2006-ban ez az érték alig érte el az 1,6 millió eurót. Az év legjobban eladott festõjének Theodor Palladyt (1871– 1956) kiáltotta ki a román szakma. A mûvész Akt sárga fátyollal (olaj/vászon) címû munkájáért 250 ezer lejt, azaz közel 80 ezer eurót fizetett egy román mûgyûjtõ, 19 eladott festményének összértéke megközelítette a 310 ezer eurót. A legdrágábban eladott darab a szintén román festõ, Nicolae Tonitza (1886–1940) kézjegyét viseli. A tavaly novemberben kalapács alá került Portrétanulmány (olaj/karton) festményét 96 ezer eurós rekordáron ütötték le, s ezzel minden idõk legdrágábban eladott festménye lett Romániában. A harmadik hely a négy éven keresztül listavezetõ Nicolae Grigorescué (1838– 1907) a Mályvavirág (olaj/fa) címû festményével, amely közel 60 ezer eurós áron kelt el. Luminiþa Ghilduº, a Tonitza-aukciót lebonyolító Monavissa kereskedõház vezetõje szerint a magas árak a piac növekvõ tendenciáját mutatják, az eddig alulértékelt román mûvészek munkái kezdik elérni a reális értéket. Az öt aukcióház és közel háromszáz kisebb-nagyobb galéria széles választékot kínál a kortárs mûvészek munkáiból is. „Altatott\" mûremekek Dan Tudor, a Tudor Art kereskedõház vezetõje szerint a mûtárgyak szám szerint kevesebb, de nagyobb értékben eladott volumene egyértelmûen azt jelzi, hogy a piacon megjelentek a közép-, illetve hosszú távú befektetõk. Tudor szerint idén várhatóan fokozódik a növekedés üteme, Románia uniós csatlakozását követõen a román mûvészek darabjai is megjelennek a nemzetközi aukciós házak kínálatában. Sok olyan mû létezik, amely – bár Romániában magasra taksálják õket –, Európában teljesen ismeretlen. A román mûvészek a nemzetközi piacon egyáltalán nincsenek még jelen, a romániai vásárlók zöme ugyanakkor elõszeretettel vásárolja a hazai mûvészek munkáit. Petru Romoºan mûkritikus szerint a tíz legismertebb mûvész által aláírt alkotások értéke növekvõben van, míg az átlagos darabokon szinte lehetetlen jutányos áron túladni. Hozzátette: itthon elsõsorban az országhoz, a román identitáshoz kapcsolódó alkotásokat veszik, nem a mûvészeti érték az elsõdleges. Romoºan szerint jelentõsnek mondható a piaci kereslet, az igazi nagy alkotásokat még „altatják\", megjelenésükre egyelõre várni kell. A mûtárgyak értéke jelen pillanatban jóval a reális érték alatt van. Míg pár évvel ezelõtt egy Tonitzáért 5000 dollárt ajánlottak, 2007-ben már közel 100 ezer euróért sikerült eladni, egy-két éven belül pedig várhatóan 200 ezer eurónál is többet ér majd ugyanaz a mû. Európai középmezõny Mivel a román festõk még nincsenek jelen az európai platformon, munkáik reális értékét csak felbecsülni lehet. Romániai viszonylatban a Tonitza-festményért kifizetett 96 ezer eurós összeg nagynak tûnik, ez az ár azonban az európai aukciókon legfeljebb a gyenge középmezõnyben kapna helyet. A romániai mûtárgypiac európai piachoz való csatlakozása valószínûleg jelentõs ármozgásokat eredményez majd pozitív és negatív irányban egyaránt. Befektetési szempontból tavaly sokat változott a piac, az eddig megszokott ingatlan, részvények és arany mellett a mûtárgy is egyre biztosabb és jövedelmezõbb befektetésnek bizonyul. A kilencvenes évek elején még a „régiséget veszek, valutával fizetek\" hirdetések árán lehetett adni-venni, mára azonban megjelentek a hozzáértõ, igényes vevõk. Bár a nagy aukciós házak még nincsenek jelen, egyre több a külföldi vásárló. A külföldieket semmilyen megkötés nem korlátozza, ám minden esetben tanácsos kikérni a Mûemlékvédelmi Hatóság exportengedélyét. Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a tehetõs emberek egy része egyre inkább mûtárgyba fekteti vagyona egy részét. Túrós-Bense Levente
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.