Lehet választani: több pénz, vagy több pihenés
Fotó: Pixabay.com
Munkanap lehet a szombati nap is – azonban kizárólag abban az esetben, ha erre a munkavállaló is rábólint. A hét hatodik napját is munkanappá minősítő törvény tervezetét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái terjesztették a parlament elé.
2019. szeptember 04., 19:192019. szeptember 04., 19:19
A jogszabályjavaslat értelmében a ledolgozott hétvégi órákat csakis anyagi erőforrásokkal lehetne kompenzálni, vagyis a munkáltató nem lenne köteles szabadnapot adni, ami által a 48 órás kötelező heti pihenés 24 órára csökkenne. Jelenleg ugyanis a törvény heti két szabadnapot ír elő az alkalmazottaknak, ami a legtöbb munkahelyen a szombatot és a vasárnapot jelenti. A liberálisok viszont
– igaz, csak abban az esetben, ha az alkalmazott vállalja, hogy szombaton is bemegy dolgozni, a munkáltató pedig ezt honorálja. A jogszabálytervezet szigorúan leszögezi ugyanakkor, hogy a munkanap nem haladhatja meg a 8 órát.
„Megadjuk a lehetőséget a munkavállalónak, hogy válasszon, csak hét közben akar túlórázni, vagy be akar jönni szombaton is. Mindössze ennyiről szól az új törvénytervezet. A jogszabály jelenleg gyakorlatilag nem teszi lehetővé sem a munkavállalók, sem a munkáltatók számára, hogy szombaton úgy dolgozzanak, hogy ne kelljen emiatt extra szabadnapot adni. Ha valaki akar szombaton dolgozni, és 75 százalékos bónuszt kap a fizetésére, szigorúan az ő döntése” – magyarázta a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Dan Vîlceanu liberális párti képviselő, a jogszabály kezdeményezője.
„Valamennyi munkáltatónak munkaerőhiánnyal kell szembenéznie, és ha valaki nem talál új alkalmazottakat, próbál a rendelkezésre álló dolgozókkal boldogulni túlórákkal. Az előírás már benne van a munka törvénykönyvében, és azok a vállalatok, amelyeknek szükségük van hasonló programra, már a belső szabályzatban írtak elő hasonló munkafolyamatot. A munkavállalóknak előnyös, hiszen extra jövedelemre tesznek szert” – értékelte a kezdeményezést Corina Diaconu, egy HR-cég igazgatója.
Nem mindenki ért egyet azonban a liberálisok kezdeményezésével. Vasile Neagu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője például a napokban azt mondta, közös megállapodás mentén lehetővé lehet tenni a szombati munkát is, de ez nem mehet a szabadidő kárára.
A PNL a képviselőház elé terjesztette be a jogszabályjavaslatot, a szenátus lesz a döntéshozó testület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás