„Miniautópályát” építenének Kolozsvár és Gyalu közé, hogy elkerülhetővé váljanak a jelenleg mindennapos forgalmi dugók – értesült a Digi24 hírtelevízió.
2016. április 20., 19:432016. április 20., 19:43
Információik szerint a közlekedésügyi minisztérium ezt az útszakaszt még megpróbálja „becsempészni” a korábban már véglegesített, az elkövetkező másfél évtized infrastrukturális fejlesztéseit tartalmazó master planba.
A Digi24 birtokába került dokumentum szerint az útügyi hatóság idén négy körgyűrűre adna pénzt, és ezek között van a kolozsvári is. A kiszivárgott tervek szerint első körben egy 14 kilométeres gyorsforgalmi út épülne meg Kolozsvár és az észak-erdélyi autópálya gyalui feljárója között – az erről szóló dokumentum várhatóan május folyamán kerül a parlament elé.
Marcel Boloş, a közlekedési minisztérium államtitkára szerint a beruházás első körben 40 millió eurós ráfordítást feltételezne, ennyiből meg lehetne építeni a gyorsforgalmi utat a kincses város kijáratától a sztrádáig. Második körben 80 millió euróra lenne szükség, ebből egy olyan út épülne, amelynek köszönhetően lehetővé válna, hogy már a feleki körgyűrűről közvetlenül el lehessen jutni Gyalura.
Az új út, amely végül 38 kilométer hosszú lenne, a hírtelevízió értesülései szerint a helyi hatóságok hibájából nem szerepel első perctől a hivatalos tervekben, megkéstek ugyanis a vonatkozó elemzéssel.
Alig két héttel ezelőtt egyébként Dan Costescu közlekedésügyi miniszter még arról beszélt, hogy a master plan végleges, a terveken már nem lehet módosítani. Igaz, úgy fogalmazott, hogy „5–10 százaléknyi rugalmasságot kell hagyni azokra a dolgokra, amelyek 2030-ig történhetnek”.
„A pénzügyminisztérium 2018-tól a bruttó hazai termék (GDP) 0,75 százalékának megfelelő összeget irányoz elő arra, hogy az állam hitelt vegyen fel a nemzetközi pénzintézetektől az infrastrukturális projektek megvalósítására” – vallja eközben Marcel Boloş, aki szerint ennek köszönhetően több projekt a tervezettnél hamarabb megvalósul.
Mint ismeretes, a master plan egyik kimondott célja az volt, hogy tizenöt évre előre rögzítse az infrastruktúra-fejlesztési tervek menetrendjét, hogy a mindenkori kormányok ne költsék az állam pénzét mindenféle megvalósíthatósági tanulmányokra, amelyekről aztán lemondanak, vagy ne kezdjenek el munkálatokat, amelyek aztán félbemaradnak. A közlekedési stratégia májusban kerül a parlament elé, hogy törvényerőre emelkedjék.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!