Hivatalosan ugyan a romániai munkavállalók közül 1,3 millióan kapnak minimálbért, a valóságban azonban közel 2 millió alkalmazott kénytelen megélni ekkora összegből – közölte szakszervezetek adataira hivatkozva a Capital.ro gazdasági hírportál annak kapcsán, hogy május elsejétől bruttó 1050 lejről havi 1250 lejre emelkedett a garantált minimális juttatás.
2016. május 02., 16:202016. május 02., 16:20
2016. május 02., 17:122016. május 02., 17:12
Ez azt jelenti, hogy az érintett alkalmazottak mostantól nettó 917 lejt vihetnek haza, körülbelül 140 lejjel többet, mint az elmúlt hónapokban. A munkaügyi minisztérium hivatalos, a tavalyi év végére vonatkozó adatai szerint a magánszférában valamivel több mint egymillió személy, illetve további 39 ezer közalkalmazott keres minimálbért, több érdekvédelmi szervezet becslése szerint viszont csak a közszférában közel 400 ezer olyan munkavállaló van, aki a garantált minimális juttatásnál alig vagy egyáltalán nem nagyobb fizetésből kénytelen megélni.
Sokan feketén kapják bérük egy részét
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az alkalmazottakat nyilvántartó országos adatbázist tanulmányozva arra jutott, hogy a 2015 végén érvényes munkaszerződéssel rendelkező 5,4 millió személy 44 százaléka keresett hivatalosan minimálbért vagy ennél is kevesebbet. Az érdekvédelmi szervezet szerint a munkavállalók egy része minden bizonnyal feketén ennél több pénzt vihet haza, illetve sokak szerződésében kevesebb munkaidő szerepel annak érdekében, hogy kisebb bért kelljen bevallani utánuk.
Dumitru Costin, a BNS elnöke rámutatott: sokan napi akár 12 órát is ledolgoznak, miközben a szerződésükben csak néhány órás munka szerepel. „A munkaadónak így minimális állami hozzájárulásokat kell befizetnie az alkalmazott után, akik ugyanakkor fizetésük egy részét úgy kapják, hogy abból semmi nem kerül a nyugdíjalapba” – magyarázta a szakszervezeti tömb vezetője. A témát egyébként Dragoş Pîslaru, az áprilisban kinevezett új munkaügyi miniszter is érintette: nemrég úgy nyilatkozott, elképzelhetetlen, hogy közel 2 millió alkalmazottnak kell megélnie havi bruttó 1250 lejből.
További emelést kérnek a kormánytól
A szakszervezetek kitartanak amellett, hogy a garantált minimális juttatást tovább kell növelnie a kormánynak, mint rámutattak: a minimálbér még mindig túl alacsony ahhoz képest, hogy mekkora a munkanélküli segély és más szociális juttatások, ezzel pedig épphogy otthonmaradásra, és nem munkavállalásra ösztönzik az embereket, illetve főleg a szegény réteget.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell országos szakszervezet elnöke úgy vélekedett: reálisnak tartják azt a követelést, hogy a minimálbér legyen legalább bruttó 1450 lej, szerintük ugyanis a mostani összeggel még mindig nem lehet az alapvető havi szükségleteket és kiadásokat fedezni. Hossu a kormánynak arra a tervére is kitért, miszerint 2018 áprilisától újfajta, három mostani segélyt összevonó szociális juttatást vezetnének be a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, a szakszervezeti vezető szerint pedig paradox helyzet lesz, ha ez az összeg meghaladja a minimálbér értékét.
Korábban egyébként arról volt szó, hogy kormányhatározattal legalább két évre befagyasztják a bruttó 1250 lejes minimálbért, de később Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy folytatják a juttatással kapcsolatos egyeztetéseket. Az alkalmazottak képviselői ugyanakkor a minimálbér növelése nyomán fokozottabban sürgetik az egységes közalkalmazotti bérezési törvény kidolgozását és hatályba ültetését. A bruttó 1250 lejes minimálbér biztosításához a munkaadónak tulajdonképpen 1530 lejt kell költenie. A garantált minimális juttatás tavaly január elsejétől bruttó 975 lejre, majd júliustól 1050 lejre emelkedett.
Többet kell fizetni a közúti kihágásokért is
A minimálbérrel párhuzamosan növekszik a közúti bírságok értéke is, egy büntetőpont ugyanis mindig egyenlő a garantált juttatás 10 százalékával, ami így vasárnaptól 125 lej.
Az intézkedés kapcsán Mădălina Racoviţan, a KPMG adótanácsadó cég szakértője arról számolt be: a magánszférában a minimálbér emelésével rendszerint bővül a garantált minimális juttatást keresők száma, a munkaadók ugyanis ezzel párhuzamosan nem növelik a többi alkalmazott bérét. Így annak, aki eddig bruttó 1250 lej körüli összeget keresett, mostantól is ennyit lesz a fizetése. A szakember úgy véli, hogy az intézkedés leginkább azokat a cégeket érinti, amelyek szakképzetlen személyeket alkalmaznak kétkezi munkára, például az építőipari vagy mezőgazdasági vállalkozások.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!