Fotó: Rostás Szabolcs
Egy friss felmérés szerint Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az emberek havonta 1000 lejből átlagosan 250 lejt költenek erre. A számok mögött több ok is állhat, gazdasági tényezőktől kezdve mentalitásbeli sajátosságokig. Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót faggattuk, hogy szerinte mivel magyarázhatók a statisztika eredményei.
2023. február 25., 17:442023. február 25., 17:44
Románia első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra a 2021-es adatok alapján. A felmérést értékelő szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró megkeresésünkre elmondta, hogy az egykori keleti blokk országaiban a mai napig érezteti hatását az a bizonyos negyven év, melynek főleg az utolsó évtizedében jellemző volt a nélkülözés, az emberekben komoly nyomot, akár traumákat hagyott, hogy csak bizonyos élelmiszereket lehetett venni, enni, és azokat is csak korlátozott mennyiségben, ételjegyekre adták. Meglátása szerint ez nagy különbség a nyugat-európai, amerikai hozzáálláshoz, az egykori vasfüggöny másik oldalán felnőttek élelemhez való viszonyulásához képest.
Nem csak 5 szelet felvágottat és egy zsemlét vesznek, hanem húsz szeletet és egy egész kenyeret, illetve sokan a mai napig követik „nagyanyáik” tanácsait, hogy mindig legyen otthon tartalék az alapélelmiszerekből – liszt, cukor, olaj.
Bár a rendszerváltás előtti tapasztalatok elsősorban a negyven év felettiek szokásaiban köszönnek vissza, de sok fiatalba is „belenevelték” valamilyen formában a szüleik a „tartalékolást”.
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra.
Másfelől, bár nem ez a legfontosabb befolyásoló tényező, de az sem elhanyagolható dolog, hogy a kelet-európai kultúrákban kiemelten fontos az étel, például az ünnepek egyik kulcsfontosságú eleme. Karácsonykor, szilveszterkor, lagzikban egymást (vagy saját, előző évi magunkat) túllicitálva tálalunk fel akár 5-6 fogást – pedig 2-3 is bővel jól lakhatnánk.
Fotó: Pixabay.com
Jánossy Alíz szerint a statisztikából az is visszaköszön, Romániában nincs kultúrája annak, hogy az emberek a munkahelyükön, iskolában, óvodában étkezzenek, pedig tőlünk nyugatabbra az egy nagyon elterjedt dolog. A nyugati országokban sok felnőtt és gyerek eszi délben, a sok esetben bérletre megvásárolt ebédjét, sőt néha reggelijét, akár vacsoráját is ilyen helyen fogyasztja. Eközben nálunk jellemzően sok-sok megvásárolt alapanyagokból – amit lehet, hogy akkor nem is használunk fel – készül el az ebéd, illetve még külön a reggeli és a vacsora.
„Nyugaton ez olajozottan működik. Amikor a gyerek elmegy óvodába vagy bölcsödébe, majd iskolába, az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ott étkezik. Nálunk nem, így itt egyértelmű, hogy az emberek vásárolnak. És az tény, hogy többet vásárolnak, mint amire éppen szükségük van, mert működnek a régi tartalékolási reflexek” – fejtette ki.
A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen az sok egyéb ok és magyarázat mellett talán a legfontosabb az a tény, hogy nálunk lényegesebben kisebbek a bérek, mint Nyugaton, míg az élelmiszerárak nagyon hasonlóak, sőt egyes esetekben akár magasabbak is.
Jánossy Alíz azt is elmondta, hogy bár az élelmiszerpazarlás egy nálunk is létező probléma, ezt még sem említené a kérdés kapcsán az okok között, mivel szerinte, amit „pluszban” vásárolnak az emberek, azt nem elpazarolják, nem kidobják, hanem fagyasztóba, pincébe, kamrába teszik el „nehezebb napokra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás