Fotó: Pixabay.com
Továbbra sincs céldátuma Romániának az euróövezeti csatlakozásra: bár Teodor Meleşcanu külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy 2022-ben bevezethetnék a román eurót, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden úgy nyilatkozott, ebben a témában továbbra sincs hivatalos kormányzati vállalás.
2017. augusztus 30., 17:152017. augusztus 30., 17:15
„Románia 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, amint nő a legszegényebbek jövedelme” – nyilatkozta hétfőn Meleșcanu a lengyel Rzeczpospolita lapnak, amit a Reuters hírügynökség idézett.
A román külügyminiszter az interjúban úgy vélekedett, hogy
Csaknem öt év után ez volt az első alkalom, hogy egy bukaresti illetékes megnevez egy dátumot, amikor Románia csatlakozhat az eurózónához. De alig fél nappal később kiderült, hogy Meleșcanu magánvéleményt mondhatott.
Dragneát kedden az újságírók arra kérték, hogy kommentálja a külügyminiszter egy nappal korábbi nyilatkozatát, a képviselőház elnöke pedig így felelt:
„Ahhoz, hogy egy felvállalt tervről beszélhessünk, komoly elemzés kell” – szögezte le, hozzátéve, hogy a munkába be kell vonni a parlamentet, a jegybankot és az államfői hivatalt is.
„Valamennyiünk vágya, de nem egy könnyű projekt, és nem játszadozhatunk vele, azaz nem nevezhetünk meg céldátumot csak azért, hogy legyen egy céldátum” – fogalmazott a PSD-elnök. Arra a kérdésre, hogy létezik kormányzati intézkedés a témában, Dragnea nemmel válaszolt.
Brüsszel szerint ugyanakkor Románia korántsem áll készen az euróra. Erről Angela Filote, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője beszélt vasárnap Gyulafehérváron.
amik igen fontosak lennének, és nem beszélhet az euróövezeti csatlakozásról ezek lezárása előtt” – jelentette ki. Azt mondta, Románia akkor vezeti be az eurót, amikor készen áll rá, nincs közösen megjelölt céldátum.
„Nem határoztunk meg céldátumot, mivel nagyon fontos mind Románia, mind az eurózóna számára, hogy erre a csatlakozásra akkor kerüljön sor, amikor az állam, az üzleti szféra készen áll erre, mivel nem csupán névleges kritériumokról beszélünk, hanem valós feltételekről” – ecsetelte Angela Filote.
A vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Románia szintén nem áll jól, ha az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást nézzük – ezen a listán Horvátország és Bulgária előtt a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, akárcsak Magyarország.
„Az alatt a tíz év alatt, amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, elég jól nőtt az életszínvonal, az ország nagyrészt, de nem teljesen, behozta az európai átlaggal szembeni lemaradását. Például jelen pillanatban az egy főre eső GDP 60 százalékánál tart, tíz éve ez még 38 százalék volt. Nincs egy megszabott mutató, hogy hány százalékon kell állni a csatlakozáshoz, de ha megnézzük az eddigieket, akkor 67–70–75 százalékot látunk. És ez csak egy feltétel, amit figyelembe veszünk” – hangsúlyozta a hétvégén Angela Filote.
Mint ismeretes,
ebben a pillanatban pedig az országnak nincs is hivatalos céldátuma. Victor Ponta kormányfőként 2018–2020-ről beszélt 2013-ban, de Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke már akkor úgy vélekedett, hogy tíz évre is szükség lehet még.
Az euróövezetnek jelen pillanatban tizenkilenc tagállama van, legutóbb, 2015-ben Litvánia tért át az egységes európai fizetőeszközre. Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az euróövezethez, bizonyos úgynevezett konvergenciakritériumnak kell megfelelnie, ezek jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.
Az első az árstabilitás – az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Emellett rendezett és fenntartható államháztartás szükséges – a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, az ország államadóssága pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Elvárás az árfolyam-stabilitás, vagyis a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, vagy pénznemének az euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb szállította volna.
A negyedik elvárás pedig, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a numerikus kritériumok teljesítése, de ez még nem feltétlenül elégséges az euróövezeti csatlakozáshoz.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
Brüsszeli elképzelések szerint az Európai Unió tagországaiban leállítanák az élőállat-exportot, ami az Európa második legnagyobb juhállományával rendelkező Románia esetében gazdasági gondokat okozna. Hatósági állatorvost kérdeztünk a kilátásokról.
Nemcsak Kolozsvárt vagy Temesvárt, hanem Debrecent is felülmúlja bizonyos téren Nagyvárad a Körös-parti megyeszékhely polgármesteri hivatala szerint.
Októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció, az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésbe.
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest.
Idén szeptemberben augusztushoz képest 70 lejjel (1,4 százalékkal) 5228 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 8553 lej volt szeptemberben, 110 lejjel több, mint az előző hónapban.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további 1000 kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke.
Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése hétfőn fél 12 körül azokra a várakozásokra, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kedvező szabályozási környezetet alakít ki a kriptovalutáknak, ami erősíti jegyzéseiket.
Románia felkészült a télre, a földgáztárolók telítettebbek, mint tavaly ilyenkor, a töltöttségi szintjük meghaladta a 101 százalékot – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A román külkereskedelmi mérleg hiánya 15 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!