Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett be az „egységesebb és méltányosabb” európai munkaerőpiac megteremtése céljából, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.
2016. március 10., 13:002016. március 10., 13:00
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a tervezet célja a munkavállalók kiküldetésének elősegítése, továbbá a tisztességes versenynek és annak a biztosítása, hogy tiszteletben tartják a jogait az egyik uniós tagállamban alkalmazott, de a munkáltató által munkavégzés céljából ideiglenesen másik tagországba kiküldött munkavállalóknak. Az Európai Bizottság a „kezdeményezés révén biztosítani kívánja a méltányos javadalmazási feltételeket, valamint a kiküldő és a fogadóország helyi vállalatai közötti egyenlő versenyfeltételeket”.
A felülvizsgálat három fő területen hoz változást: a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokban és a hosszú távú kiküldetésekben. A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadóországban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak.
Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, ennek ráadásul versenytorzító hatásai is lehetnek. A bizottság ezt kívánja orvosolni a javaslattal, valamint azt is el akarja érni, hogy a kiküldött dolgozókra érvényes legyen a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik.
A tervezet emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében kiküldött munkavállalókra is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak. Van még egy fontos eleme a dokumentumnak, ennek értelmében ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadóország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező. A bizottsági javaslatot még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!