2012. október 23., 08:032012. október 23., 08:03
Újabb két szektoriális operatív program pénzalapjának előzetes felfüggesztését rendelte el az Európai Bizottság (EB) Romániában – nyilatkozták a Gândul hírportálnak diplomáciai források. Mint kiderült, a testület a közlekedési, valamint a versenyképességi programok esetében vonná meg az EU-s támogatást, ezek értéke meghaladja a 7 milliárd eurót.
Bukarestet hivatalosan még nem értesítették az eljárás előzetes felfüggesztéséről, a források szerint Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős uniós biztos a következő időszakban tárgyal a kormánnyal. A döntésnek több oka is van, Romániában egyrészt meglehetősen alacsony az uniós alapok lehívási rátája, Brüsszel emellett azt is kifogásolja, hogy Victor Ponta az elmúlt fél év során szinte semmit nem tett ennek javításáért, az uniós illetékesek ugyanakkor a sikkasztások ellen is többször tiltakoztak.
A helyzeten ráadásul a Ponta és Traian Băsescu államelnök közötti folyamatos viták is rontanak. A diplomáciai források szerint egyébként a kabinetet már szeptember elején figyelmeztették az EU-s alapok megvonásának lehetőségéről. Az előzetes felfüggesztést követően Bukarestnek két hónapon belül pótolnia kell a hiányosságokat az EB által javasolt lépések segítségével, ellenkező esetben a testület véglegesen felfüggeszti az említett operatív programokat. Mint ismeretes, a bizottság augusztus 1-től a humánerőforrás-fejlesztési program (POSDRU) esetében is előzetesen befagyasztotta a kifizetéseket.
A döntés különösen rosszul érintheti Romániát, az Európai Bizottság ugyanis novemberben tárgyal a 2014 és 2020 közötti költségvetésről. Victor Ponta korábban azt kérte Brüsszeltől, hogy a következő évtizedben is a 2007 és 2013 közötti finanszírozások alapján biztosítsanak támogatást az országnak, erre azonban meglehetősen kevés az esély.
A Gândulnak nyilatkozó források szerint az elmúlt időszakban a kabinet és az uniós vezetők közötti tárgyalások nem jártak sok sikerrel, ezért pedig elsősorban Leonard Orban Európa-ügyi miniszter a felelős. Az Unió vezető tagállamai ráadásul azt szeretnék, ha a továbbiakban az EU-s alapokat aszerint osztanák, hogy ezeket milyen mértékben és sikerrel használják fel az egyes kormányok. A 2007 és 2013 közötti időszakra egyébként Brüsszel 19,21 milliárd eurót utalt ki strukturális és kohéziós alapként Romániának, idén szeptember végéig ennek mindössze 9,7 százalékát, azaz 1,8 milliárd eurót hívtak le.
A közlekedési program keretében az említett időszakban biztosított 4,56 milliárdból szintén csak 295 millió eurót, a teljes összeg 6,4 százalékát sikerült felhasználni, a versenyképességi programot illetően pedig 2,55 milliárdból 172 milliót hívtak le, ez alig 6,7 százalék. Ponta nemrég a lehívási ráta javítására vonatkozó tervet mutatott be José Manuel Barrosónak, az EB elnöke azonban úgy vélte, a román kormányfő elképzelései csak rövidtávon jelentenek megoldást.
Barosso ugyanakkor hangsúlyozta, az alapok biztosításáról csak akkor lehet szó, ha a romániai vezetők visszaszorítják a sikkasztásokat. Az említett diplomáciai források úgy vélik, szinte nulla az esélye annak, hogy újrakezdjék a kifizetéseket a közeljövőben, a kormány, és különösen Victor Ponta érdektelensége ugyanis régóta dühíti Brüsszelt, az EU-s vezetők pedig a Ponta–Băsescu konfliktust sem nézik jó szemmel. A kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy ő vegyen részt az EB novemberi tárgyalásán, holott az Alkotmánybíróság döntése alapján az ország hivatalos képviselője az államelnök. Ponta tárgyalásokat sürget ezzel kapcsolatban az államfővel, Băsescu pedig „türelmetlenül várja”, hogy erre sor kerüljön.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.