Megszorítások mellé „bónuszadók”

A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.

„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.

Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.

Tiltakozásra készek a szakszervezetek

A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.

Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.

Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.

Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.

Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.

Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.  

A magánszféra is megsínyli

Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.

A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.

Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.

Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.

Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.

A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.

Sürgetett intézkedések

Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a  szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.