2013. január 29., 19:552013. január 29., 19:55
Mint ismeretes, tegnap zárult Románia nemzetközi hitelezőinek kéthetes bukaresti vizsgálódása, ennek következtetéseiről beszélt az IMF-delegáció vezetője.
Kiemelte, hogy a hatóságoknak a legfontosabb célkitűzést viszont sikerült teljesíteniük, az európai módszertan szerint számolt költségvetési hiányt, az ESA-t az előzetes becslések szerint sikerült a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.
A szakemberek viszont azt mondják, hogy az ESA-adatok nemcsak hogy megkéstek, hanem azt is fontos kiemelni, hogy IMF nem erre hagyatkozik, hanem a kézpénzbeni deficitre, ami kizárólag a konkrét kiadásokkal és bevételekkel számol. Vrijer szerint egyébként ezt a mutatót az uniós források visszatérítése miatt nem sikerült a román hatóságoknak a kitűzött célon belül tartaniuk. Ez a gond végül december közepén megoldódott, azonban az összegek végül nem folytak be tavaly az állami költségvetésbe, hanem várhatóan csak idén február–márciusban érkeznek meg.
| Élesen bírálta hétfőn a bukaresti parlament költségvetési bizottságának kormánypárti elnöke a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amiért „ráerőlteti” az állami vállalatok privatizációját a román hatóságokra. Az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségével folytatott megbeszélésen a liberális Dan Radu Ruşanu amiatt is elmarasztalta a pénzintézet illetékeseit, hogy a gazdasági válság közepette, 2009-ben adóemelésre és megszorításokra kötelezték Romániát. Erik de Vrijer, az IMF-delegáció vezetője alaptalannak nevezte a politikus kijelentéseit, majd távozásra szólította a sajtó képviselőit a tárgyalásról. |
Az IMF küldöttségének vezetője keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a strukturális reformok kapcsán vállaltakat sem teljesítette Románia. „A kormány három hónapnyi haladékot kért a vállaltak teljesítésére. Beleegyeztünk, hogy azt kérjük az IMF washingtoni vezetőségétől, hogy fogadják ezt el” – tette hozzá Vrijer. Elmondása szerint az IMF júniusban dönt a hitelszerződés lezárásáról. Viszont felhívta a figyelmet, hogy amenynyiben Bukarestnek júniusig mégsem sikerül teljesíteniük a vállaltakat, a folyó szerződés akkor is lejár, s szóba sem jöhet újabb megállapodás.
Vrijer ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy – elővigyázatossági megállapodás lévén – Románia nem hívott le pénzt a hitelszerződésben rendelkezésére bocsátott 3,6 milliárd eurós keretből. Mint mondta, Bukarest a pénzpiacokról is könnyen finanszírozta kiadásait, hiszen jelenleg nagy az érdeklődés a román kötvények iránt.
AZ IMF számításai szerint egyébként idén 1,5 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, az éves infláció mértéke pedig várhatóan 3,5 százalék körül mozog majd. Mint Erik de Vrijer kifejtette: a 2011-es év 2,2 százalékos növekedése után tavaly gyakorlatilag nem növekedett a román gazdaság, a 0,2 százalékos eredménynek inkább az a jelentősége, hogy nem volt visszaesés, az idei másfél százalékos előrejelzést pedig „szerénynek” minősítette. Hozzátette, ebben az ütemben Románia csak 2016-ban érhet el 3 százalékos GDP-bővülést. Az IMF-delegáció vezetője szerint ugyanakkor Románia már nem számíthat olyan mértékű tőkebeáramlásra, mint amilyen a válság előtt érkezett az országba: saját erejéből kell megalapoznia a növekedést, s az uniós támogatások hatékonyabb lehívása jelentheti a növekedés forrását.
| Bár egy nappal korábban Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt, hogy július elsejétől a kormány kísérleti jelleggel 9 százalékra csökkentheti a kenyér általános forgalmi adóját (áfa/TVA), Erik de Vrijer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, nem találja időszerűnek ennek a lépésnek a meghozatalát. „Nem jó ötlet feldarabolni az adórendszert, bizonyos területeken adómentességet adni, máshol kedvezményeket s más hasonló bonyodalmakat. Más országok tapasztalata azt mutatja, hogy ha csökkented a vendéglők, szállodák vagy bizonyos termékek áfáját, akkor ezek a pénzek máshová jutnak” – ecsetelte Vrijer. Hozzátette: az IMF nem látja a hasonló lépések előnyét. Egy nappal korábban Victor Ponta azt mondta, hogy kísérleti jelleggel júliustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra lehetne csökkenteni a kenyér áfáját abban az esetben, ha a költségvetési bevételek annyival nőnének, hogy fedezzék az így keletkező 200 millió lejes deficitet. Egy héttel korábban Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter pedig ennél is határozottabban állította: júliustól csökkenhet a kenyér áfája, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az ágazatban tapasztalható adócsalást. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok