2010. szeptember 05., 13:292010. szeptember 05., 13:29
Ioan Botiş munkaügyi miniszter szombaton elismerte, a szakmai jövedelmek utáni járulékok 35 százalékra történő megemeléséről szóló sürgősségi rendelettervezetről első olvasatban, informálisan tárgyaltak a kormányfővel, döntés viszont nem született.
Az új tárcavezető leszögezte: egyelőre csak bemutatták a módosító tervezetet, a kormány figyelembe veszi a közvita időszakában érkező javaslatokat is. Mint mondta, maga is figyelmesen elemzi a jogszabálytervezetet és a beérkező módosító javaslatokat. „Amikor a kormánynak lesz hivatalos álláspontja, közölni fogom” – mondta Botiş, aki pénteken váltotta Mihai Şeitant a munkaügyi minisztérium élén.
Emil Boc kormányfő pénteken nem hivatalos találkozón tárgyalt az új pénzügyi és munkaügyi miniszterekkel, Gheorghe Ialomiţianuval és Ioan Botişsal az állami alkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény különféle, a minimálbér különböző értékeitől függő változatairól, valamint a 2010/58-as sürgősségi kormányrendelet módosításáról és annak alkalmazási módszertanáról.
Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter az Emil Bockal folytatott megbeszélés után elmondta, a 2010/58-as sürgősségi rendelet és az alkalmazási módszertan módosítását a Gazdasági és Szociális Tanácsban történő megvitatásuk után véglegesítik, és a kormány jövő heti ülésén terjesztik elő.
A 2003/571-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító, 2010 júniusában kibocsátott 58-as sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a szakmai jövedelmekben, így a szerzői jogdíjakban részesülő személyeknek is társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük, és a munkanélkülisegély-alaphoz is hozzá kell járulniuk.
Csütörtökön közvitára bocsátották a 2003/271-es, Adótörvénykönyvre vonatkozó törvényt módosító és kiegészítő tervezetet. Az elképzelés szerint 2011. január elsejétől érvénybe lépő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36%-ának, legtöbb 35%-ának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5%-ról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5%-ról 0,78%-ra növekedne.
Ellentét. Cristian Godinac szakszervezeti elnök ellenzi, Ioan Botiș új munkaügyi miniszter támogatja a tervezetet |
A tervezet révén bevezetnék a 0,85%-os járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15%-0,85% közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre.
A jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton kijelentette, hogy elfogadhatatlannak találja a befizetendő járulékok összegének jelentős megemelését. „Nem ismerem a tervezetet, de semmiképp sem fogunk elfogadni egy ilyen intézkedést. Mi szeretnénk megszüntetni a járulékok befizetésével kapcsolatos bürokráciát, oly módon, hogy a nyilatkozatok leadása a munkáltatók kötelezettsége legyen. Más jellegű változtatásokat nem fogunk elfogadni, sem most, sem a jövőben” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Kelemen Hunor művelődési miniszter is, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nem ért egyet a tervezettel. „Ha valaki növelni akarja a hozzájárulásokat, annak bejelentését koalíciós egyeztetés kell megelőzze” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy a koalíció nem tárgyalt a témáról.
Cristian Godinac, a több mint 9000 romániai újságírót tömörítő MediaSind elnöke közölte, az érdekvédelmi szervezet jogi úton fogja kezdeményezni a kormányrendelet érvénytelenítését, ha a Boc-kabinet megemeli a fizetendő járulékok összegét. Godinac azt is elmondta, hogy a MediaSind kifogással élt az 58-as sürgősségi rendelettel szemben is. Amennyiben ezt szeptember 16-áig nem vonja vissza a kormány, a közigazgatási bírósághoz fordulnak annak érvénytelenítése érdekében.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.