Megdézsmálja a kormány a nagyvárosok vagyonát: Bukarest eddig sem volt túl kegyes, de a polgármesterek még rosszabbra számítanak

Nehéz tervezni. A megyei jogú városok vezetői szerint a kormány elapasztja költségvetésüket •  Fotó: Barabás Ákos

Nehéz tervezni. A megyei jogú városok vezetői szerint a kormány elapasztja költségvetésüket

Fotó: Barabás Ákos

Kiszámíthatatlanságra, kizsákmányolásra panaszkodnak a romániai megyei jogú városok vezetői, akik amúgy arra számítanak, hogy a helyzet még rosszabbra fordulhat.

Bíró Blanka

2018. november 26., 09:092018. november 26., 09:09

2018. november 26., 10:522018. november 26., 10:52

A kormány azt tervezi, hogy megdézsmálja az önkormányzatok költségvetését – kongatta meg a vészharangot a megyei jogú városok szövetsége. A napokban Robert Negoiţă, a szövetség elnöke, Bukarest 3. kerületének polgármestere és Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a szövetség ügyvezető elnöke közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet, hogy

a kormány tervei szerint a települések a jövőben csak a személyi jövedelemadó 43 százalékát kapnák meg, sőt ezt az összeget nem is egészítik ki a központi költségvetésből,

mint tették az idén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónika megkeresésére kifejtette, a kiszámíthatatlanság a legnagyobb akadály, hiszen a települések közpolitikákat építettek az adórendszerre.

Agresszió és katasztrófa

A megyei jogú városok szövetségének vezetői arról beszéltek, hogy legalább a személyi jövedelemadó 60 százalékát kellene megkapniuk ahhoz, hogy a bevételüket a 2017-es szinten tartsák. Bolojan szerint a kormány terve agresszió a helyi közigazgatás ellen, katasztrófát jelent a helyi költségvetéseknek, miközben  Negoiţă azt fejtegette, hogy az önkormányzatok a kormány rabszolgáivá válnak. Mint rámutattak,

a személyi jövedelemadóból visszaosztott összeg a települések egyik jelentős bevételi forrása – idén 26 százalékot veszítettek, és ha ezt az összeget még csökkentik, súlyosbodik a helyzet.

A megyéknek mehet a pénz

Az elöljárók ugyanakkor úgy értesültek, hogy a kormány több pénzt adna a megyei tanácsoknak, ám ezzel nem értenek egyet, hiszen a megyei önkormányzatok általában a kisebb településeket támogatják, azzal számolva, hogy a városoknak amúgy is több a bevételük. „A pénz leosztásának ez a rendszere nem tisztességes, hiszen a bevétel 75-80 százalékát a nagyvárosokban termelik, és mégis ezeket ítélnék visszafejlődésre” – mondta Negoiţă. A megyei jogú városok vezetői egyeztettek a kérdésben a kormánnyal, abban bíznak, hogy sikerül megoldást találni.

A kölcsön nem megoldás

„A kormány hitelt kínál. De ha idén kölcsönből orvosoljuk a hiányosságokat, és jövőre szintén, akkor két év múlva teljesen eladósodunk. Nincs az rendben, hogy teljesen ki legyünk szolgáltatva a kormánynak, nincs rendben, hogy Nagyvárad, Szatmárnémeti vagy Suceava polgármesterének folyamatosan Bukarestben a kormánytól kell kéregetnie. Ennél fontosabb dolgaink is vannak. Adjuk meg az Európában szavatolt helyi autonómiát, de autonómia finanszírozás nélkül nincs” – részletezte a bukaresti politikus.

Ilie Bolojan arra emlékeztetett, hogy a korábbi kormányok szavatolták a stabilitást, amikor az egy településen befolyt személyi jövedelemadó 41,75 százalékát helyben hagyták. Ám tavaly az adót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, a 40 százalékos csökkentés pedig hatalmas kiesést jelentett a helyi büdzsékben, amit csak részben kompenzáltak. Akkor azt ígérték, hogy ez csak átmeneti intézkedés, ám a napokban a pénzügyminisztérium vezetőivel tárgyaltak, és kiderült,

a kormány azt tervezi, hogy jövőre már a kompenzálást sem biztosítja. A kisebb városok 2-5 millió eurót, a közepesek 10-15 milliót, míg a nagyvárosok 20-30 millió eurót veszíthetnek, ami gyakorlatilag teljesen visszaveti a fejlesztéseket.

A szövetség javaslata szerint az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadó legkevesebb 60 százalékát kellene megkapniuk. Bolojan szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy adataik szerint idén 10 százalékkal kevesebb adó folyt be az államkasszába, mint tavaly. Arra is kitért, hogy az Európai Parlament által megszavazott, a román kormány és parlament jogállamisághoz való viszonyulását élesen elítélő határozat közvetlenül befolyásolhatja az önkormányzatokat, hiszen a nagyvárosok európai támogatásokból tudták az elmúlt években megháromszorozni a költségvetésüket.

Veszélyes
a kiszámíthatatlanság

Antal Árpád kérdésünkre a kiszámíthatatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Sepsiszentgyörgy polgármestere azt emelte ki, hogy egy normális országban, ha év végén nincs meg a jövő évi költségvetés, feloszlatják a parlamentet, és lemond a kormány, Romániában pedig az elmúlt harminc évben csak hébe-hóba fordult elő, hogy decemberben készen volt a büdzsé.

Idézet
Most is sok az ismeretlen tényező. Az biztos, hogy ez a kormány a megyei jogú városokat nem kedveli, ennek egyszerű matematikája van: ezeknek a városoknak élén áll a legkevesebb kormánypárti polgármester. A megyei tanácsoknál a helyzet fordított, ezért valószínű, hogy a megyei testületek kapnak több pénzt, ezek pénzosztó szerepét erősítik”

– részletezte a székelyföldi elöljáró. Hozzátette, „ha csak az orrunk hegyéig látunk”, ez is egy megoldás, de nem méltányos, hiszen a GDP 75 százalékát a megyei jogú városok fizetik be.

„A községeket is kell támogatni, van bennünk szolidaritás, de eljutottunk oda, hogy a közigazgatásilag a városokhoz tartozó falvak állapota egyre rosszabb, mert ezek fejlesztésére nem lehet pályázni, forrásokat lehívni” – fogalmazta meg Antal Árpád, aki szerint a kiszámíthatatlanság a legnagyobb a probléma, hiszen az önkormányzatok közpolitikákat építettek az adórendszerre. Például Sepsiszentgyörgyön adókedvezményben részesül az a cég, amely az átlagnál nagyobb bért ad az alkalmazottainak, ám úgy számoltak, hogy ez a visszaosztott személyi jövedelemadóból megtérül, aztán a kormány áthúzta a számításaikat. „Még nem tartunk ott, hogy lakatot kell tenni a városokra, de Sepsiszentgyörgy idén kétmillió eurót veszített, ami brutálisan sok pénz. Az elmúlt tíz évben mindig a legrosszabb forgatókönyvvel számoltunk, így az elfogadott és végrehajtott költségvetés között pozitív volt a különbség, de már csak a Jóistenben bízunk” – mondta Antal Árpád. 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő

Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő
2024. november 02., szombat

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének

Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének
2024. november 02., szombat

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció

Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.

Egyre több cég válik fizetésképtelenné
Egyre több cég válik fizetésképtelenné
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

2024. november 01., péntek

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol

Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol
2024. november 01., péntek

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát

Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát
2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat