Fotó: Veres Nándor
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken ismertetett Eurostat-elemzés szerint 2021-ben európai uniós szinten Romániában voltak a legolcsóbbak a termékek és szolgáltatások: az árak összesítve 45 százalékkal voltak alacsonyabbak az EU-s átlagnál.
2023. január 20., 11:022023. január 20., 11:02
Bulgáriában 44, Lengyelországban 40, Magyarországon pedig 32 százalékkal kerültek kevesebbe a vizsgált termékek és szolgáltatások egy háztartásnak az uniós átlaghoz képest. Az Eurostat összehasonlítása úgy készült, hogy megvizsgálták, egy-egy országban mennyibe került ugyanaz a termék- vagy szolgáltatáscsomag, pontosabban egyazon pénznem (euró) hány egységébe.
– összegezte pénteken az INS az Eurostat vásárlóerő-paritást vizsgáló (nemcsak a GDP-t, hanem az országonként különböző árakat is figyelembe vevő) elemzését.
Részletekbe menően Románia a legolcsóbb tagállamnak számít az élelmiszerek és a nem alkoholos italok piacán, ahol az uniós átlag csupán 70 százalékát mérték. Ugyanakkor a kikapcsolódás és kultúra (63 százalék), illetve a szállítás (69) terén is Románia a legolcsóbb uniós ország. Bulgária számos egyéb területen listavezető: a szomszédos országban kerülnek a legkevesebbe az alkoholos és dohányipari termékek, a ruházat és lábbelik, a vendéglátóipari szolgáltatások, a bútorok és háztartási cikkek, illetve a rezsiköltségek (víz, villany, gáz és egyéb energiaforrások).
A másik póluson – az átlag költségeket tekintve – a már említett legdrágább államot, Írországot (ahol 44 százalékkal haladták meg az árak az uniós átlagot) Dánia (43), Luxemburg (36) és Svédország (30) követi. Írországban például óriásiak a rezsiköltségek (az átlagnál 94 százalékkal magasabbak), illetve az alkoholos és dohánytermékek ára is (108 százalék, tehát több mint duplája az átlagárnak).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!