Már csak páran gazdálkodnak a hóstátiak közül – Túladtak területeiken a kolozsvári földészközösség tagjai

Már csak páran gazdálkodnak a hóstátiak közül – Túladtak területeiken a kolozsvári földészközösség tagjai

Irisz-telepi veteményes. Vigh Julianna és férje, Ferenc 25 éve a földművelésből él

Fotó: Makkay József

Mára alig maradt néhány a fél évszázaddal ezelőtt még több száz, gazdálkodásból megélő hóstáti családból Kolozsváron. A kincses város piacain napjainkban 10–15 hóstáti árul, a földek zömét az örökösök eladták. Az évtizedek óta gazdálkodó Vigh házaspárral jártuk körül a földészközösség zsugorodásának történetét.

Makkay József

2021. október 17., 15:452021. október 17., 15:45

Az 1989-es rendszerváltás után, a két kolozsvári termelőszövetkezet felbomlásával a hóstátiak is visszakaphatták termőföldjeiket. A Szamostól balra fekvő Kerekdomb, Irisz-telep és a Szénafüvek környéki részeken – leszámítva a folyó partján épült gyártelepeket – megtörtént az elkobzott területek többségének tulajdonba helyezése, ezzel szemben a Magyar és Honvéd utca, illetve az ebbe nyíló mellékutcák földészközössége földterületeinek csupán 45 százalékát kaphatta vissza.

Az 1990-es évek eleji új időszak megpezsdítette a kolozsvári hóstáti közösséget, a többség hozzálátott a gazdálkodáshoz.

„Tele volt a határ lószekérrel és kiskocsival, mindenki dolgozta a földjeit” – idézi fel az újrakezdés időszakát Vigh Ferenc Irisz-telepi gazda. Túl a hetvenen azon kevesek közé tartozik, aki feleségével, Juliannával ma is gazdálkodik, az utóbbi 25 esztendőben a földművelésből éltek meg.

A nagy reményekkel újraindult kolozsvári gazdálkodás mindössze egy-két évtizedet tartott. Amikor az öregek eltávoztak, nem volt ki átvegye a helyüket.

A fiatalabb nemzedék más szakmát tanult, vagy egyetemre ment, alig maradt valaki a földművesség mellett. Julianna asszony két kezén sorolja, hányan lehetnek még aktív földészek, akik piacolnak, tehát gazdálkodásból élnek. Újraszámolva sem jön ki 10–15 embernél több, amiben benne vannak azok is, akik másodállásban, munkahely mellett termelnek zöldséget piacra. A termelőszövetkezetek idején földműveléssel foglalkozó 500–600 hóstáti családból alig maradtak néhányan őseik mestersége, a földművesség mellett.

Galéria

Hóstáti telephely a Szénafűn

Fotó: Makkay József

Pénzzé tett örökség

A kolozsvári Széchenyi téri piacon termékeit kínáló Vigh Julianna a két-három hóstáti termelővel együtt kuriózumnak számít a rengeteg viszonteladó és a néhány falusi gazda között. A többiek rendre kikoptak a piacról, amelyet fél évszázaddal ezelőtt még elődeik uraltak. Szinte folyamatos az érdeklődés az asztal előtt: sokan keresik az utánozhatatlan ízű hóstáti savanyú káposztát, mások kerti paradicsomot, gyökérzöldséget, vagy éppen házi tojást vásárolnak, ami szintén az Irisz-telepi porta tyúkudvarából származik.

A szomszédok miatt a disznótartást fel kellett számolni, de a tyúkudvar maradt.

A hóstáti gazda nem csak az utcában, hanem a környéken is ritka, mint a fehér holló. Pedig a Vigh házaspár szerint a földből ma is meg lehet élni. Igaz, sok munkával, de a kolozsvári piacokon még mindig becsülete van a hóstáti veteménynek és a savanyú káposztának. Főleg ez utóbbinak nagy az ázsiója: ahogy az őszi és téli idény elkezdődik, bármekkora mennyiséget el lehet adni. Volt olyan esztendő, amikor hétezer liternyi káposztát savanyítottak be a jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező területen, a Szénafüveken felhúzott gazdasági épület pincéjébe, és mind elfogyott.

Idézet
A hóstáti közösség drasztikus megfogyatkozásának fő okát abban látom, hogy a szülők nem tanították meg a gyerekeiket a gazdálkodásra. Amelyik fiatal nem szokik hozzá gyerekkorában a földművességhez, az később sem akarja vállalni. Pedig ma könnyebb, mint gyerekkoromban, amikor a kézi munkát nem volt mivel helyettesíteni”

– magyarázza Vigh Julianna.

Galéria

Vigh Julianna a kolozsvári piacon

Fotó: Makkay József

Vigh Ferenccel kimegyünk a Szénafüvekre, a családi portára, ahol egy darabka föld áráért többszintes gazdasági épületet emeltek a mezőgépek és az ősszel betakarított termények számára. Az Auchan áruház fölötti részig a városháza leaszfaltozta a dombok között a kajántói úttal párhuzamosan kapaszkodó utat, a több kilométeres szakasz azonban tengelyt próbáló kavicsos út maradt. Amerre az ember szeme ellát, a területek zöme hóstáti föld volt, mára azonban a legtöbb gazdát cserélt.

Gombamód nőnek ki a földből az elegáns családi házak, luxusvillák: pár év, és ez a hatalmas terület is a kincses város egyik zsúfolt lakónegyedévé válik.

„A földeket egyszer lehet eladni. Ha az ember nem fekteti be a pénzt észszerűen, hamar elúszik. Sajnos Kolozsváron óriási a kísértés. A mai hóstáti fiatalok azokon a területeken adtak túl könnyűszerrel, amelyet nagyszüleik sok-sok kuporgatás árán vásároltak meg. A kollektivizálás előtt egy hóstáti fiatal darabka földet és házhelyet kapott a szüleitől az induláshoz, ma egy-egy 200 lóerős kocsit…” – panaszolja a gazda, akit nagyon zavar, hogy napjainkra ennyire kiveszett a termőföldhöz való ragaszkodás az utódokból.

Galéria

Kolozsvár madártávlatból a Szénafűről

Fotó: Makkay József

Buldózerek árnyékában

A beszélgetést az Irisz-telepi gazdaportán folytatjuk, ahova a Vigh család 1980-ban költözött, amelynek mindkét tagja a hetvenes években műszaki egyetemet végzett. Vigh Julianna almérnökként a kolozsvári Kiskazángyárba kapott kinevezést 1973-ban, ahol az 1997-es tömeges elbocsátásokig dolgozott üzemmérnökként. Férje a Kiskazángyár kutatóintézetébe került, de ő hamarabb feladta: amikor 1992-ben visszakapott földjeit bevetette, rájött, másodállásban már nem lehet gazdálkodni, ezért a zöldségtermesztés mellett döntött. Két családos gyerekük ugyan nem földművességből él, de ők sem szakadtak el a szülői örökségtől. A Vigh házaspár fiatalkorában munka után sokat segített a szülőknek, végig együtt gazdálkodtak, így a rendszerváltás után természetes választás volt, hogy ott folytatják, ahol szüleik 1959-ben abbahagyták a kényszer-szövetkezetesítés idején.

Idézet

Nyolcéves voltam, amikor mindenünket elvitték a portáról: kivitték a lovakat, a marhákat és a mezőgazdasági gépeket, mindent be kellett adni a közösbe. Ma is emlékszem, hogyan sírtak a szüleim. De fel kellett állni, és tovább lépni. Beléptek a termelőszövetkezetbe, amiért cserébe ketten kaptak 30 ár földet. Azon a területen termelték meg a megélhetésünkhöz szükséges zöldséget”

– emlékezik Julianna asszony. Hóstátiként úgy végezhetett egyetemet, hogy a szülei termelőszövetkezeti tagok voltak. Aki erre nem volt hajlandó, annak a gyereke nem tanulhatott tovább. A legtöbb hóstáti azonban ottmaradt a föld mellett, még annak árán is, hogy egész hóstáti negyedeket lebontottak. Aki nem bírta a megaláztatást, a kisemmizést, az öngyilkos lett. A város fő tengelyét jelentő egykori Magyar és Honvéd utca környékéről a bontások idején a Bulgária-telepre vonultak vissza a gazdálkodni akarók. Amikor a buldózerek itt is megjelentek, a gazdák máshová költöztek.

Galéria

Családi lerakat a Szénafüveken

Fotó: Makkay József

A napjainkban 6,5 hektáron gazdálkodó család közel 2,5 hektáron termel zöldséget, Julianna asszony rendszeresen piacol. Évtizedek óta kialakult vásárlói törzsgárdája van, közöttük sok román ember, akik szintén elismerik a hóstátiak kiváló termékeit. A hóstáti közösség fokozatos lemorzsolódásáról Vigh Julianna tavalyelőtt érdekes ismeretterjesztő előadást tartott. A rendszerváltás utáni térvesztésben szerinte az is szerepet játszott, hogy a kolozsvári földészközösség túl konzervatív a változásokra. Nem szoktak hozzá például a pályázáshoz. Amikor megjelentek az uniós mezőgazdasági pályázatok, a kolozsvári földészközösség közül elsőként ők pályáztak, a többiek legyintettek. A földekért kapott csábítóan nagy összegek mellett ez volt a másik oka a teljes önfeladásnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 21., vasárnap

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt

Közel 600, gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben történt vádemelés az év első hat hónapjában, az ezekben okozott kár összege több mint 155 millió lejre rúg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt
2024. július 20., szombat

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is

Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is
2024. július 19., péntek

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország

Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország
2024. július 19., péntek

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”

Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”
2024. július 19., péntek

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia

Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia
2024. július 19., péntek

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma

A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma
2024. július 18., csütörtök

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest

Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest
2024. július 18., csütörtök

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve
2024. július 17., szerda

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra

Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra
2024. július 17., szerda

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció

Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció