Már csak páran gazdálkodnak a hóstátiak közül – Túladtak területeiken a kolozsvári földészközösség tagjai

Irisz-telepi veteményes. Vigh Julianna és férje, Ferenc 25 éve a földművelésből él •  Fotó: Makkay József

Irisz-telepi veteményes. Vigh Julianna és férje, Ferenc 25 éve a földművelésből él

Fotó: Makkay József

Mára alig maradt néhány a fél évszázaddal ezelőtt még több száz, gazdálkodásból megélő hóstáti családból Kolozsváron. A kincses város piacain napjainkban 10–15 hóstáti árul, a földek zömét az örökösök eladták. Az évtizedek óta gazdálkodó Vigh házaspárral jártuk körül a földészközösség zsugorodásának történetét.

Makkay József

2021. október 17., 15:452021. október 17., 15:45

Az 1989-es rendszerváltás után, a két kolozsvári termelőszövetkezet felbomlásával a hóstátiak is visszakaphatták termőföldjeiket. A Szamostól balra fekvő Kerekdomb, Irisz-telep és a Szénafüvek környéki részeken – leszámítva a folyó partján épült gyártelepeket – megtörtént az elkobzott területek többségének tulajdonba helyezése, ezzel szemben a Magyar és Honvéd utca, illetve az ebbe nyíló mellékutcák földészközössége földterületeinek csupán 45 százalékát kaphatta vissza.

Az 1990-es évek eleji új időszak megpezsdítette a kolozsvári hóstáti közösséget, a többség hozzálátott a gazdálkodáshoz.

„Tele volt a határ lószekérrel és kiskocsival, mindenki dolgozta a földjeit” – idézi fel az újrakezdés időszakát Vigh Ferenc Irisz-telepi gazda. Túl a hetvenen azon kevesek közé tartozik, aki feleségével, Juliannával ma is gazdálkodik, az utóbbi 25 esztendőben a földművelésből éltek meg.

A nagy reményekkel újraindult kolozsvári gazdálkodás mindössze egy-két évtizedet tartott. Amikor az öregek eltávoztak, nem volt ki átvegye a helyüket.

A fiatalabb nemzedék más szakmát tanult, vagy egyetemre ment, alig maradt valaki a földművesség mellett. Julianna asszony két kezén sorolja, hányan lehetnek még aktív földészek, akik piacolnak, tehát gazdálkodásból élnek. Újraszámolva sem jön ki 10–15 embernél több, amiben benne vannak azok is, akik másodállásban, munkahely mellett termelnek zöldséget piacra. A termelőszövetkezetek idején földműveléssel foglalkozó 500–600 hóstáti családból alig maradtak néhányan őseik mestersége, a földművesség mellett.

Hóstáti telephely a Szénafűn •  Fotó: Makkay József Galéria

Hóstáti telephely a Szénafűn

Fotó: Makkay József

Pénzzé tett örökség

A kolozsvári Széchenyi téri piacon termékeit kínáló Vigh Julianna a két-három hóstáti termelővel együtt kuriózumnak számít a rengeteg viszonteladó és a néhány falusi gazda között. A többiek rendre kikoptak a piacról, amelyet fél évszázaddal ezelőtt még elődeik uraltak. Szinte folyamatos az érdeklődés az asztal előtt: sokan keresik az utánozhatatlan ízű hóstáti savanyú káposztát, mások kerti paradicsomot, gyökérzöldséget, vagy éppen házi tojást vásárolnak, ami szintén az Irisz-telepi porta tyúkudvarából származik.

A szomszédok miatt a disznótartást fel kellett számolni, de a tyúkudvar maradt.

A hóstáti gazda nem csak az utcában, hanem a környéken is ritka, mint a fehér holló. Pedig a Vigh házaspár szerint a földből ma is meg lehet élni. Igaz, sok munkával, de a kolozsvári piacokon még mindig becsülete van a hóstáti veteménynek és a savanyú káposztának. Főleg ez utóbbinak nagy az ázsiója: ahogy az őszi és téli idény elkezdődik, bármekkora mennyiséget el lehet adni. Volt olyan esztendő, amikor hétezer liternyi káposztát savanyítottak be a jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező területen, a Szénafüveken felhúzott gazdasági épület pincéjébe, és mind elfogyott.

Idézet
A hóstáti közösség drasztikus megfogyatkozásának fő okát abban látom, hogy a szülők nem tanították meg a gyerekeiket a gazdálkodásra. Amelyik fiatal nem szokik hozzá gyerekkorában a földművességhez, az később sem akarja vállalni. Pedig ma könnyebb, mint gyerekkoromban, amikor a kézi munkát nem volt mivel helyettesíteni”

– magyarázza Vigh Julianna.

Vigh Julianna a kolozsvári piacon •  Fotó: Makkay József Galéria

Vigh Julianna a kolozsvári piacon

Fotó: Makkay József

Vigh Ferenccel kimegyünk a Szénafüvekre, a családi portára, ahol egy darabka föld áráért többszintes gazdasági épületet emeltek a mezőgépek és az ősszel betakarított termények számára. Az Auchan áruház fölötti részig a városháza leaszfaltozta a dombok között a kajántói úttal párhuzamosan kapaszkodó utat, a több kilométeres szakasz azonban tengelyt próbáló kavicsos út maradt. Amerre az ember szeme ellát, a területek zöme hóstáti föld volt, mára azonban a legtöbb gazdát cserélt.

Gombamód nőnek ki a földből az elegáns családi házak, luxusvillák: pár év, és ez a hatalmas terület is a kincses város egyik zsúfolt lakónegyedévé válik.

„A földeket egyszer lehet eladni. Ha az ember nem fekteti be a pénzt észszerűen, hamar elúszik. Sajnos Kolozsváron óriási a kísértés. A mai hóstáti fiatalok azokon a területeken adtak túl könnyűszerrel, amelyet nagyszüleik sok-sok kuporgatás árán vásároltak meg. A kollektivizálás előtt egy hóstáti fiatal darabka földet és házhelyet kapott a szüleitől az induláshoz, ma egy-egy 200 lóerős kocsit…” – panaszolja a gazda, akit nagyon zavar, hogy napjainkra ennyire kiveszett a termőföldhöz való ragaszkodás az utódokból.

Kolozsvár madártávlatból a Szénafűről •  Fotó: Makkay József Galéria

Kolozsvár madártávlatból a Szénafűről

Fotó: Makkay József

Buldózerek árnyékában

A beszélgetést az Irisz-telepi gazdaportán folytatjuk, ahova a Vigh család 1980-ban költözött, amelynek mindkét tagja a hetvenes években műszaki egyetemet végzett. Vigh Julianna almérnökként a kolozsvári Kiskazángyárba kapott kinevezést 1973-ban, ahol az 1997-es tömeges elbocsátásokig dolgozott üzemmérnökként. Férje a Kiskazángyár kutatóintézetébe került, de ő hamarabb feladta: amikor 1992-ben visszakapott földjeit bevetette, rájött, másodállásban már nem lehet gazdálkodni, ezért a zöldségtermesztés mellett döntött. Két családos gyerekük ugyan nem földművességből él, de ők sem szakadtak el a szülői örökségtől. A Vigh házaspár fiatalkorában munka után sokat segített a szülőknek, végig együtt gazdálkodtak, így a rendszerváltás után természetes választás volt, hogy ott folytatják, ahol szüleik 1959-ben abbahagyták a kényszer-szövetkezetesítés idején.

Idézet

Nyolcéves voltam, amikor mindenünket elvitték a portáról: kivitték a lovakat, a marhákat és a mezőgazdasági gépeket, mindent be kellett adni a közösbe. Ma is emlékszem, hogyan sírtak a szüleim. De fel kellett állni, és tovább lépni. Beléptek a termelőszövetkezetbe, amiért cserébe ketten kaptak 30 ár földet. Azon a területen termelték meg a megélhetésünkhöz szükséges zöldséget”

– emlékezik Julianna asszony. Hóstátiként úgy végezhetett egyetemet, hogy a szülei termelőszövetkezeti tagok voltak. Aki erre nem volt hajlandó, annak a gyereke nem tanulhatott tovább. A legtöbb hóstáti azonban ottmaradt a föld mellett, még annak árán is, hogy egész hóstáti negyedeket lebontottak. Aki nem bírta a megaláztatást, a kisemmizést, az öngyilkos lett. A város fő tengelyét jelentő egykori Magyar és Honvéd utca környékéről a bontások idején a Bulgária-telepre vonultak vissza a gazdálkodni akarók. Amikor a buldózerek itt is megjelentek, a gazdák máshová költöztek.

Családi lerakat a Szénafüveken •  Fotó: Makkay József Galéria

Családi lerakat a Szénafüveken

Fotó: Makkay József

A napjainkban 6,5 hektáron gazdálkodó család közel 2,5 hektáron termel zöldséget, Julianna asszony rendszeresen piacol. Évtizedek óta kialakult vásárlói törzsgárdája van, közöttük sok román ember, akik szintén elismerik a hóstátiak kiváló termékeit. A hóstáti közösség fokozatos lemorzsolódásáról Vigh Julianna tavalyelőtt érdekes ismeretterjesztő előadást tartott. A rendszerváltás utáni térvesztésben szerinte az is szerepet játszott, hogy a kolozsvári földészközösség túl konzervatív a változásokra. Nem szoktak hozzá például a pályázáshoz. Amikor megjelentek az uniós mezőgazdasági pályázatok, a kolozsvári földészközösség közül elsőként ők pályáztak, a többiek legyintettek. A földekért kapott csábítóan nagy összegek mellett ez volt a másik oka a teljes önfeladásnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat