Részrehajlónak és pontatlannak tartja az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) a Számvevőszéknek azt a jelentését, amely szerint a hazai elektromosáram-hálózat rendkívül elavult, az emiatt keletkezett tetemes energiaveszteség költségeit ráadásul a végső fogyasztókkal fizettetik meg a szolgáltatók, illetve az termelők.
2016. április 21., 15:432016. április 21., 15:43
2016. április 21., 16:362016. április 21., 16:36
Az ANRE az Agerpres hírügynökségnek küldött közleményében rámutatott: a jelentésben szereplő adatok és következtetések nem aktuálisak, a Számvevőszék pedig két különböző szabályozási időszak – a 2008–2012 és a 2012–2013 közötti periódus – statisztikáját vonta össze, valamint kezelte egységesként.
A hatóság állítása szerint már a Számvevőszék kivizsgálásának megkezdése előtt újraelemezték a 2008 és 2012 közötti időszakban keletkezett költségeket, így az ezt követő periódusban már kiiktatták a felmerülő hibákat. „Ennek nyomán 2015–2016-ban drasztikusan csökkentek a szállítási díjszabások, ami a szolgáltatók elégedetlenségéhez vezetett, amelyek közül többen be is perelték az ANRE-t. A hatóságnak jelenleg 50 bírósági eljárása van folyamatban a szállítási tarifák vonatkozásában” – olvasható a közleményben.
Az energiaügyi hivatal arra is kitért, hogy a Számvevőszéknek az energetikai piacra vonatkozó jelentése nem türközi, illetve nem fedi le az ANRE tevékenységét. Mivel a jelentés csak ajánlásokat fogalmaz meg a pluszköltségek csökkentése érdekében, és nem ír elő konkrét intézkedéseket, a hivatal nem támadhatja meg a dokumentumot a bíróságon, ezért csak ellenvetést fogalmaztak meg. Az ANRE szerint a javaslatok egy részét már egyébként is gyakorlatba ültették, például dolgoznak a szolgáltatók által végrehajtandó fejlesztések és beruházások szabályozását célzó tervezeten.
A Számvevőszéknek a hazai energetikai piacra vonatkozó jelentéséből az derült ki, hogy a 2010 és 2013 közötti időszakban az energiaveszteség értéke meghaladta az 1,3 milliárd eurót, a pluszköltség 82 százalékát pedig belefoglalták a szállítási díjszabásba, vagyis gyakorlatilag a végső fogyasztókkal fizettették meg a kiadást, minderre pedig az Országos Energetikai Hatóság is rábólintott.
A jelentés arra is kitér, hogy az elektromosenergia-hálózat elavult, a felújítást célzó beruházások elodázását pedig egyértelműen nem forráshiány okozta. Miközben a fogyasztókat érintő díjszabásokba belefoglalták az amortizációra vonatkozó összegeket, a korszerűsítést célzó projektek aránya fokozatosan visszaesett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!