2012. augusztus 01., 08:542012. augusztus 01., 08:54
A gazdasági problémák megoldására szólították fel a román kormányt német befektetők, akik szerint a referendum lejárta után ideje lenne stabillá és előreláthatóvá tenni az ország pénzügyi politikáját – derült ki a Német–Román Kereskedelmi- és Iparkamara közleményéből.
„Victor Ponta miniszterelnök korábbi ígéretéhez híven a romániai gazdaság fellendülésére számítunk. A legfontosabb, hogy bizonyos szegmensek stabillá és átláthatóvá váljanak. Jelenleg például a munkajoggal, a szellemi tulajdon védelmével, az uniós alapok lehívási rátájával és a versenytárgyalások átláthatóságával sem vagyunk megelégedve. Emellett általános probléma a kormány és az üzleti szféra közötti hatékony párbeszéd hiánya” – hívták fel a figyelmet a német üzletemberek.
Londoni felzárkózó piaci elemzők hétfői előrejelzései szerint ugyanakkor az érvénytelen népszavazás nyomán az instabilitás elhúzódása következhet, amely jelentősen ronthatja a befektetési eszközök, elsősorban a lej árfolyamát, és veszélybe sodorhatja az IMF/EU-programot is. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport szakértői azt valószínűsítették, hogy mivel a vasárnapi referendumon nem sikerült elérni Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltását, immár nagyobb a kockázata a belpolitikai helyzet romlásának a következő fél évben.
A szakértők úgy vélik, Băsescu hivatali visszatérésével valószínűleg intenzívebbé válik az államfő és Victor Ponta miniszterelnök küzdelme. Tekintettel arra, hogy a Szociálliberális Unió (USL) és a felfüggesztett államfő konfliktusa mennyire ádáz volt már a népszavazás előtt is, a kormány számára az egyetlen lehetőség, hogy ezután még agreszszívebb módszerekkel próbálja eltávolítani Băsescut hivatalából. Nem zárható ki az sem, hogy ismét parlamenti eljárás indul, és újabb referendumot írnak ki – vélekedtek a JP Morgan elemzői. Hozzátették, várhatóan Băsescu is mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a választások előtt még rosszabb helyzetet teremtsen az USL számára.
A romló politikai helyzet valószínűleg a politikai döntéshozatal elhúzódó bénultságát eredményezi, növelve a költségvetés elcsúszásának és az IMF/EU-program kisiklásának kockázatát. Ennek alapján a JP Morgan közgazdászai szerint most már nem várható, hogy Románia teljesíti a GDP 3 százaléka alatti idei államháztartási deficitcélt. A cég elemzői hangsúlyozták, miután az USL több vezető tisztviselője negatív véleményeket fejtett ki az Európai Bizottságról (EB), jelentős a kockázata annak is, hogy a szociálliberálisok szembefordulnak az EU által vallott értékekkel, ez pedig kedvezőtlen hatással lehet a parlamenti választások utáni új IMF/EU-program kilátásaira.
A Capital Economics közgazdászai szintén úgy vélik, hosszú ideig elhúzódó politikai instabilitás korszaka kezdődhet amiatt, hogy Băsescu „túlélte” a referendumot. Kifejtették, abban az esetben, ha a kormány „alternatív” eszközökhöz folyamodik Băsescu eltávolítása végett, vélhetően az EB újabb bírálatokat fogalmaz meg, és további kétségek merülhetnek fel az elővigyázatossági jellegű IMF-hitelmegállapodást illetően is.
A Capital Economics elemzői szerint függetlenül attól, hogy az események milyen irányt vesznek, a fejleményekkel járó bizonytalanság tartósan nyomást gyakorol a román befektetési eszközökre. Jóllehet a lej hétfőn erősödött, a cég szakértői úgy vélik, nem lenne meglepő a román deviza újabb gyengülése. A Capital Economics elemzői lehetségesnek tartják, hogy a lej a múlt heti, 4,64 lej/eurós eddigi negatív árfolyamrekordot is megdönti.
Miután a háztartások adósságállományának mintegy kétharmada devizaalapú, a piaci figyelem ebben a helyzetben arra összpontosul, hogy a román jegybank miként reagál csütörtöki monetáris tanácsi ülésén a kialakult helyzetre. A politikai instabilitás kizárja a kamatcsökkentést, sőt most már inkább a védelmi jellegű kamatemelés tűnik valószínűbbnek. Mivel azonban a devizatartalék viszonylag magas, a román jegybank várhatóan továbbra is devizapiaci intervenciókkal igyekszik csillapítani a lej árfolyamkilengéseit, és egyelőre nem módosítja 5,25 százalékos alapkamatát – jósolták az elemzők.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.