Újra beszólt Bukarestnek az uniós pénzek lehívásának elmaradása miatt Corina Creţu
Miközben úttalan utakon kanyargunk sztrádák helyett, és a vasút már-már lassabb, mint száz évvel ezelőtt, Románia kétmilliárd eurót nem hívott le az előző költségvetési ciklusban a közlekedési infrastruktúrára rendelkezésre álló összegekből, ráadásul azt se mind beruházásra költötte, amit lehívott.
2018. október 30., 12:252018. október 30., 12:25
Mintegy kétmilliárd eurónyi európai uniós pénzalapot veszített el Románia, amit a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehetett volna fordítani – vont mérleget hétfőn Bukarestben Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa.
– összegezte Creţu. Hozzátette azonban, hogy létezik a pohárnak teli fele is. „Ha a pohár teli felét nézzük, akkor a 2007–2014-es időszakban rendelkezésre álló 19,5 milliárd euróból 17,5 milliárd eurót sikerült elkölteni. Ám ebből mindössze alig 14–15 milliárd euró volt gyakorlatilag terepmunka, mivel csaknem 3 milliárdot olyan régi projektekre fordítottak, amelyeket a Világbanktól, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) korábban felvett hitelekből finanszíroztak, majd ebből törlesztettek, mint például a tengerpartra vezető autópálya” – mutatott rá Crețu.
Az uniós biztos kiemelte,
ő maga pedig állandó párbeszédet akar a kormánnyal. Corina Creţu beszélt egyúttal arról is, hogy a jelenleg zajló költségvetési ciklusban – ha a mezőgazdaságra fordítható alapokat is beleszámítjuk – 31 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Különben a szociáldemokrata politikus szerint a romániai közberuházások 60-65 százalékát uniós alapokból finanszírozzák. Rámutatott, a következő hétéves pénzügyi ciklus tervezete szerint Románia nyolc százalékkal több pénzt hívhat le, mint jelenleg. Véleménye szerint hasznos lenne, ha még a következő európai parlamenti választások előtt sikerülne egyetértésre jutni egy többéves pénzügyi keret tekintetében, máskülönben „fennáll annak a kockázata, hogy nem tudják elkölteni a rendelkezésre álló pénzt”.
A régiós politikáért felelős biztos ugyanakkor leszögezte: „Románia nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy egyáltalán csak felmerüljön az Európai Unióból való kilépés gondolata”.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!