A román kormány csütörtöki ülésén létszámstopot rendelt el az év végéig a központi közigazgatásban és magasabb adóterheket rótt ki a részmunkaidősöket foglalkoztató vállalkozókra.
2017. július 20., 19:272017. július 20., 19:27
A bukaresti kabinet döntését Mihai Tudose miniszterelnök jelentette be, aki közölte: az utóbbi időben túl sok személyt alkalmaznak a központi közigazgatásban a különböző intézmények, aminek véget kell vetni. Leszögezte:
hogy a rendelkezésükre álló emberállománnyal is tudják ellátni feladataikat. A felmérő bizottságnak a munkáját személyesen a miniszterelnök irányítja. Az állások befagyasztása nem érvényes az oktatásban és az egészségügyben.
A kormány augusztus 1-jétől az adótörvénykönyvet is módosította. Így
mert augusztustól az 1450 lej (97 150 forint) bruttó minimálbér alapján számolják ki az államkasszába befizetendő járulékokat. A törvény hatálya alól kivételt képeznek azok a vállalkozók, akik diákokat vagy maximum 26 éves korú egyetemi hallgatókat, legfeljebb 18 éves korú inasokat, fogyatékosokat vagy nyugdíjasokat foglalkoztatnak pár órában. Mihai Tudose szerint a részmunkaidős alkalmazást sok vállalkozó adócsalásra használja.
A kormány által közölt adatok szerint
370 ezer aktív dolgozónak csak egy részmunkaidős szerződése volt, illetve 710 ezer személynek 903 lej bruttó fizetése volt. A kormány szerint az elmúlt időszakban a részmunkaidős szerződések száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a teljes munkaidős szerződéseké.
A kormány azt követően fogadta el a két intézkedést, hogy a miniszterelnök leváltotta a héten a román adóhatóság elnökét, miután az első fél évben az államháztartás bevételei elmaradtak a remélt szinttől.
Románia GDP-arányosan 2,98 százalékos államháztartási hiányt vállalt idénre, de nemzetközi pénzintézetek és román elemzők is kételkednek, hogy a kabinet tartani tudja vállalását, ha nem változtat az állami költségvetés szerkezetén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!