Fotó: Boda L. Gergely
Egyre jobban megelőzi az utasok számának tekintetében a kolozsvári repülőtér a marosvásárhelyi légikikötőt: míg a kincses városban tavaly közel másfélmillió utas fordult meg, Vásárhelyen alig 340 ezren használták a szolgáltatást.
2016. február 13., 20:312016. február 13., 20:31
A 2014-es utasforgalomhoz viszonyítva az erdélyi repülőterek közül a kolozsvári, a temesvári, a nagyszebeni és a szatmárnémeti létesítmény könyvelhetett el előrelépést, ezzel szemben Aradon, Nagyváradon, Nagybányán és Marosvásárhelyen visszaesést tapasztaltak.
A NewAir.ro szakportál adatai szerint az országos rangsort a két nemzetközi légikikötővel rendelkező Bukarest vezeti: a főváros repülőterét tavaly 9,2 millióan használták, csaknem egymillióval többen, mint egy évvel korábban. A leggyengébb teljesítményt a tulceai létesítmény nyújtotta, amelyet alig 394-en vettek igénybe.
A közép-erdélyi hármas versenyt 2015-ben is a kolozsvári nemzetközi repülőtér nyerte, amely a marosvásárhelyi légikikötő forgalmának több mint négyszeresét bonyolította le. Míg a kolozsvári repteret a tavaly csaknem 305 ezer utassal több vette igénybe, mint egy évvel korábban, a vásárhelyi létesítmény forgalma enyhén megcsappant. A kincses városból, illetve a kincses városba 2015-ben 1,48 millió utas repült, ezzel szemben Marosvásárhelyen 336 ezren fordultak meg, amely közel hétezerrel kevesebb, mint amennyit 2014-ben jegyeztek. A korábbi évben az ország negyedik legforgalmasabb repülőterének számító marosvásárhelyi létesítményt két moldvai légikikötő is megelőzte: Iaşi-ban 381 ezren, Bákóban pedig 364 ezren használták a szolgáltatást.
Mindennek korántsem az ország keleti részének idegenforgalmi fellendülése a magyarázata, Moldvában ugyanis egyrészt kevés repülőtér működik, ugyanakkor jelentős a Spanyolországban és Olaszországban dolgozó vendégmunkások száma. Ráadásul, míg a külföldön – sok esetben a szomszédos Magyarországon – dolgozó székelyföldiek személygépkocsival vagy busszal is aránylag könnyen eljutnak a nyugatabbra fekvő célországokba, a moldvai megyékből bármelyik spanyol vagy olasz település megközelítése rendkívül körülményes.
A vásárhelyi repülőtér számára emellett az is hátrányt jelent, hogy a két legközelebbi, szintén nemzetközi besorolású reptér, a kolozsvári és a nagyszebeni közelsége alig 125 kilométeres körzetben található. A visszaesés ellenére Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke aránylag elégedetten nyilatkozott a repülőtér tavalyi teljesítményéről. Mint rámutatott: az önkormányzat idén is hozzájárul a légikikötő fejlesztéséhez újabb beruházásokkal. A legfontosabb befektetésnek Dobre egy civilizált parkoló kialakítását tartja, ugyanakkor hozzátette, hogy az épület könnyebb megközelítését is mielőbb rendezni kell.
Erre az évre egyébként alig 14 ezer lejes bruttó nyereséget irányozott elő a marosvásárhelyi repülőtér számára a tulajdonos megyei önkormányzat. A képviselők által elfogadott költségvetés értelmében a reptér bevételeinek el kellene érniük a 12 028 000 lejes összeget, a kiadások pedig előreláthatólag 12 014 000 lejt tesznek ki.
A szakportál adataiból egyébként az is kiderült, hogy országos szinten a légi közlekedés 2015-ben 13 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly 13,32 millió utas vette igénybe a hazai légikikötőket, ami azonban európai viszonylatban még mindig rendkívül alacsony számnak bizonyul. Míg a fejlett nyugat-európai államokban az utasok száma négyszerese vagy akár ötszöröse az illető ország lakosságának, Romániában ez az arány 0,66 százalék körül mozog.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!