2012. július 13., 12:232012. július 13., 12:23
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, péntek hajnalban Londonban bejelentette, hogy az olasz kormánykötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi „A3”-ról két fokozattal - a köztes „Baa1” kihagyásával - „Baa2”-re rontotta, és az új osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
A „Baa2” osztályzat is még befektetési ajánlású szint, de már csak két fokozatnyira van a befektetésre nem ajánlott „Ba” sávtól.
A leminősítés indoklásában a Moody\'s kiemeli, hogy véleménye szerint Olaszországnak ma nagyobb valószínűséggel kell szembesülnie finanszírozási költségei további meredek emelkedésével vagy piaci hozzáférésének elvesztésével, mint öt hónappal ezelőtt, amikor a cég legutóbb minősítési lépéseket tett Olaszországgal szemben.
A Moody\'s szerint ennek oka a mind törékenyebb piaci bizalom, a Görögországból és Spanyolországból eredő járványveszély, valamint a külföldi befektetői bázis már érezhető eróziója.
A hitelminősítő szerint a spanyol bankrendszer a feltételezettnél nagyobb hitelveszteségeket fog elszenvedni, Spanyolország finanszírozási kihívásai pedig a korábban gondoltnál jelentősebbek.
A Moody\'s elemzése szerint a szuverén adósságpiaci helyzet normalizálódása hosszú évekbe telhet, a politikai eseménykockázat és a szuverén törlesztésképtelenség előfordulási kockázata pedig a válság elhúzódásával egyre növekszik.
Mindemellett a görögországi fejlemények is kedvezőtlen fordulatokat vettek 2012 eleje óta, és az elmúlt hónapokban érdemben nőtt annak a kockázata, hogy Görögország távozik az euróövezetből.
Ebben a környezetben Olaszország magas adósságszintje, a 2012-2013-as időszak jelentős - évi 415 milliárd eurós, az olasz hazai össztermék (GDP) 25 százalékának megfelelő - finanszírozási igénye, valamint a külföldi befektetői bázis zsugorodása növekvő likviditási kockázatokat teremt - áll a Moody\'s pénteki elemzésében.
A Moody\'s a leminősítés fő tényezői közé sorolta azt a várakozását is, hogy az olasz GDP-érték az idén 2 százalékkal csökken, és ez rontja a költségvetési célok elérésének kilátásait.
A hitelminősítő szerint mindemellett - tekintettel az olasz gazdaság méretére és az olasz kormány adósságterhére - megvannak a korlátai annak, hogy az euróövezeti mentőalapokból (EFSF/ESM) milyen mértékben lehetne támogatást nyújtani Olaszországnak, azzal együtt is, hogy a június végi EU-csúcson előterjesztett elképzelések szerint ezeknek a mechanizmusoknak a forrásait közvetlenül is fel lehetne használni a szuverén finanszírozási piacok stabilizálására.
Ugyanezt a problémát már más nagy londoni házak is felvetették.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai a június végi EU-csúcs utáni értékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy bár az elhatározott változtatások \"kissé megkönnyítették\" az ESM felhasználását a bankok aládúcolására és kötvényvásárlásra, továbbra is kételyek merülnek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy e mentőeszköznek megvan-e a kellő \"tűzereje\". A Capital Economics számításai szerint ugyanis az ESM 400 milliárd eurós - a már elhatározott spanyol banki segélycsomag levonásával számolt - kapacitása az olasz és a spanyol kötvénypiacon forgó államadósságnak hozzávetőleg a 15 százaléka.
Az utóbbi időszakban ismét sorra minősítik le a nemzetközi hitelminősítők az euróövezeti országokat az adósságválság okozta kockázatok miatt.
Június végén Ciprustól a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot vonta meg a Fitch Ratings, nem sokkal korábban pedig a Moody\'s agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélére minősítette le Spanyolországot, a spanyol bankrendszer feltőkésítésének várható államadósság-növelő hatására hivatkozva.
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA legújabb, idei második negyedéves összesítése szerint a világ tíz legkockázatosabb államadósa közül öt az euróövezet tagja.
A CMA listáján Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália, Írország és Spanyolország is, olyan országokkal együtt, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna és Egyiptom.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.