2011. december 23., 09:492011. december 23., 09:49
A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi BBB mínusz/A-3-ról egy fokozattal BB plusz/B-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott. Az S&P ugyanakkor levette az összes magyar adósosztályzatot a negatív előjelű felülvizsgálati listáról.
A cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait; ennek helyébe lép a Standard & Poor’s szerda esti bejelentése alapján a negatív kilátás. Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.
A hitelminősítő döntése nyomán a magyar szuverén adósbesorolást immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody’s Investors Service is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.
A valós gazdasági folyamatok semmilyen módon nem indokolták Standard & Poor’s leminősítését, ez jóval inkább az euró válságáról szól, mint Magyarországról – szögezte le Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője csütörtökön. Mint emlékeztetett, hogy Orbán Viktor kormányfő egy korábbi interjúban már világossá tette, hogy december közepén egy újabb spekulációs támadás várható Magyarországgal szemben. „Ezeknek a spekulációs támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői döntések környezetében szoktak előfordulni” – tette hozzá a miniszterelnök szóvivője.
A befektetési ajánlású magyar adósosztályzat immár két hitelminősítő által bejelentett megvonásának várható technikai következményei „negatívak lesznek, de nem hatalmas mértékben” – jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Citybeli szakértők szerint továbbra is jelentős esélye van a megállapodásnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, annál is inkább, mivel a Standard & Poor’s által bejelentett osztályzatrontás is erősíti a piac részéről már megnyilvánuló nyomást annak érdekében, hogy a kormány gondoljon át néhány gazdaságpolitikai lépést.
Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön eközben arról beszélt, hogy a tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyarország, valamint az IMF és az Európai Unió között. Olivier Bailly emlékeztetett arra, hogy informális előkészítő tárgyalások már a múlt héten is folytak a felek között. Fogalmazása szerint ezeket a pénzügyi stabilitásról, illetve a jegybankra vonatkozó törvénytervezetek „támasztotta nehézségek miatt félbe kellett szakítani”. A hivatalos tárgyalásoknak azonban a tervek szerint a jövő hónapban meg kell kezdődniük – emelte ki a szóvivő.
Bailly nem kívánta viszont kommentálni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő szerdán módosította a magyar államadósság besorolását. Hozzátette: tudomásul vették a bejelentést, amelyet „egy véleményként kezelnek a sok közül”. „A bizottság a saját illetékességi körében, a közösségi jog keretében rendelkezésére álló eszközökkel maga kíséri figyelemmel a magyar gazdaság helyzetét” – fogalmazott a szóvivő, hozzáfűzve, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos tervezi is egy értékelés elkészítését a jövő év elején. Azt is jelezte, hogy a bizottság egyelőre nem kapott hivatalos választ José Manuel Durao Barroso elnök Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt levelére. Mint mondta, a testület továbbra is azt várja, hogy a hatóságok visszavonják a két szóban forgó jogszabálytervezetet.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.