Nem maradt következmények nélkül a dízelbotrány, a dízelautók tulajdonosai közül már minden harmadik benzinüzemű autóra váltana a dízelmotorok koromkibocsátása és használatuk lehetséges korlátozása miatt – derül ki a Forsa piackutató intézet felmérésből.
2017. május 02., 12:232017. május 02., 12:23
Az autógyártókat egyrészt az aggasztja, hogy a dízeltechnológia romló elfogadottsága milliárdos fejlesztési beruházásaik megtérülését kockáztatja, másrészt munkahelyek ezreit is veszélyezteti mind az autógyártásban, mind pedig a beszállítóknál. Csak a Bosch autóipari beszállítónál például 50 ezer állás függ a dízeltechnológiától.
A német autógyárak, a Volkswagen, a Daimler és a BMW kommunikációja nagy hangsúlyt fektet a dízelmotorok alacsony fogyasztásának és alacsony szén-dioxid-kibocsátásának a tudatosítására. „Nagy jövő áll még a tiszta dízel előtt” – fogalmazott Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója.
Luca de Meo, a VW leányvállalatának, a Seatnak a vezérigazgatója pedig leszögezte, hogy „ha a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni akarjuk, akkor rövid és középtávon egyszerűen nem tekinthetünk el a dízelmotoroktól”. A német autóipar szakmai szervezete, a VDA elnöke, Matthias Wissmann pedig hangsúlyozta, hogy a német autógyártók és beszállítók „teljes erőbedobással dolgoznak a dízeltechnológia jobbításán”.
A Roland Berger vezetési tanácsadó vállalat felmérése szerint a felső és középkategóriában a dízelautók részaránya 2030-ra egyharmadra, a kisautók kategóriájában pedig nullára csökken. Jelenleg minden második új autó dízeles Európában.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!