Nem maradt következmények nélkül a dízelbotrány, a dízelautók tulajdonosai közül már minden harmadik benzinüzemű autóra váltana a dízelmotorok koromkibocsátása és használatuk lehetséges korlátozása miatt – derül ki a Forsa piackutató intézet felmérésből.
2017. május 02., 12:232017. május 02., 12:23
Az autógyártókat egyrészt az aggasztja, hogy a dízeltechnológia romló elfogadottsága milliárdos fejlesztési beruházásaik megtérülését kockáztatja, másrészt munkahelyek ezreit is veszélyezteti mind az autógyártásban, mind pedig a beszállítóknál. Csak a Bosch autóipari beszállítónál például 50 ezer állás függ a dízeltechnológiától.
A német autógyárak, a Volkswagen, a Daimler és a BMW kommunikációja nagy hangsúlyt fektet a dízelmotorok alacsony fogyasztásának és alacsony szén-dioxid-kibocsátásának a tudatosítására. „Nagy jövő áll még a tiszta dízel előtt” – fogalmazott Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója.
Luca de Meo, a VW leányvállalatának, a Seatnak a vezérigazgatója pedig leszögezte, hogy „ha a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni akarjuk, akkor rövid és középtávon egyszerűen nem tekinthetünk el a dízelmotoroktól”. A német autóipar szakmai szervezete, a VDA elnöke, Matthias Wissmann pedig hangsúlyozta, hogy a német autógyártók és beszállítók „teljes erőbedobással dolgoznak a dízeltechnológia jobbításán”.
A Roland Berger vezetési tanácsadó vállalat felmérése szerint a felső és középkategóriában a dízelautók részaránya 2030-ra egyharmadra, a kisautók kategóriájában pedig nullára csökken. Jelenleg minden második új autó dízeles Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!