Egyszerűbb, gyorsabb sokak szerint a kártyás fizetés
Fotó: Transferwise.com
A romániai lakosság 81 százaléka inkább bankkártyával fizet, különösen a szuper- és hipermarketekben történő vásárlások esetében, a készpénzhasználat csökkenő tendenciát mutat – derül ki egy friss, a karácsonyt megelőző nagybevásárlásra időzített felmérésből. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 38 százaléka állítja, hogy jövőre még kevesebb készpénzt fog használni.
2023. december 19., 18:582023. december 19., 18:58
2023. december 19., 19:512023. december 19., 19:51
„A romániai lakosság azért részesíti előnyben egyre inkább a kártyás fizetést, mert: gyorsabb (58 százalék), időt takarít meg vele (42 százalék), hozzájárul a kiadások jobb követéséhez (42 százalék), csökkenti a pénz elvesztésének kockázatát – lopás esetén a kártya letiltható (31 százalék)” – állítják a CIPRA Egyesület – Információs, Kockázatmegelőzési és Elemző Központ által a Reveal Marketing Research támogatásával ebben a hónapban készített tanulmány szerzői. A közvélemény-kutatás a romániai lakosság szokásait és a különböző fizetési módok használatával kapcsolatos attitűdjeit, valamint a válaszadók megtakarítási magatartását, illetve a bankrendszerbe vetett bizalmát vette górcső alá.
A felmérés eredményei alapján a készpénzes fizetést előnyben részesítők többsége azt a tényt hozza fel fő okként, hogy nem mindenhol lehet kártyával fizetni, 26 százalék pedig azt mondja, hogy neki kényelmesebb a készpénz használata.
és a válaszadók nagyobb valószínűséggel fizetnek kártyával a háztartási gépek vagy egyéb drága vásárlások (73 százalék), közüzemi szolgáltatások (71 százalék), napi/hétvégi bevásárlások (66 százalék), utazások (63 százalék), karácsonyi/ünnepi ajándékok (61%), részletfizetés, hitelek, ügyintézési díjak (60 százalék) esetében” – vonták le a következtetést a felmérés készítői.
A válaszadók 39 százalékának van számlája digitális banknál (fintech), 26 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik.
Sokan már nem is a fizikai kártyával, hanem mobiltelefonos alkalmazáson keresztül fizetnek
Fotó: Visa.hu
„A betéti/fizetési kártyákat a 45 év felettiek használják nagyobb arányban (91–92 százalék), míg a 25 év alatti fiataloknak csak 63 százaléka használja ezt a terméktípust. A magas jövedelmű válaszadók nagyobb mértékben használják a banki szolgáltatásokat, beleértve a digitális bankolást is, amely esetében a 24–34 éves korosztályba tartozó fiatalok körében a legmagasabb a felhasználok aránya (46 százalék), szemben az 56 év felettiekkel (25 százalék)” – derült ki a kutatásból.
Idén június végén 20 232 563 aktív bankkártyát tartottak nyilván az országban, 3,2 százalékkal többet, mint fél évvel korábban – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett adatsorokból.
A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy a készpénz soha nem fogy ki a pénztárcájából, az 56 év felettiek körében ez az arány magasabb. Amely ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a nők 30 százaléka és a férfiak 22 százaléka egyáltalán nem tesz félre, a válaszadók 30 százaléka pedig úgy gondolja, hogy megtakarít, de kevesebbet, mint korábban.
A megkérdezettek amúgy a felmérés eredményei szerint a következő okok miatt szeretnének megtakarítani: nehezebb napok, betegség vagy ha egy szükséges tárgy elromlik (51 százalék), váratlan kiadások, esküvő vagy egyéb kötelezettségek (32 százalék), külföldi nyaralás és lakásfelújítás (27 százalék), szükséges, de nem sürgős orvosi beavatkozás (22 százalék). A gyermekek taníttatását, az autó- és házvásárlást, illetve a korszerű eszközök vásárlását a válaszadók 19 százaléka jelölte meg a megtakarítás okaként.
Ha hitelre lenne szüksége, a válaszadók többsége (58 százalék) a szűk környezetéhez, azaz a családhoz és az ismerősökhöz fordulna, 36 százalék banki hitelt igényelne, 27 százalék pedig a vásárlási kártyáját használná. A felmérés országos reprezentatív mintán 1005 férfi és női válaszadóra terjedt ki, akik 18 év feletti, városi és vidéki internetfelhasználók voltak.
Mint arról beszámoltunk, a román kormány a közelmúltban – az adócsalás megelőzésének szükségességére hivatkozva – korlátozni kívánta a lakossági készpénzhasználatot. A kilátásba helyezett intézkedést övező felháborodás nyomán azonban a Marcel Ciolacu vezette kabinet visszakozott, így minden jelenlegi készpénzlimit megmaradt a természetes személyek, valamint a jogi személyek esetében egyaránt, két kivétellel: a készpénzlimit 50 ezer lej, az elszámolási előleg pedig 1000 lej/nap.
Visszakozni kényszerült a kormány a készpénzhasználat korlátozását célzó törvény kapcsán: Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormány következő ülésén felülvizsgálja készpénzlimitre vonatkozó javaslatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!