Egyszerűbb, gyorsabb sokak szerint a kártyás fizetés
Fotó: Transferwise.com
A romániai lakosság 81 százaléka inkább bankkártyával fizet, különösen a szuper- és hipermarketekben történő vásárlások esetében, a készpénzhasználat csökkenő tendenciát mutat – derül ki egy friss, a karácsonyt megelőző nagybevásárlásra időzített felmérésből. A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 38 százaléka állítja, hogy jövőre még kevesebb készpénzt fog használni.
2023. december 19., 18:582023. december 19., 18:58
2023. december 19., 19:512023. december 19., 19:51
„A romániai lakosság azért részesíti előnyben egyre inkább a kártyás fizetést, mert: gyorsabb (58 százalék), időt takarít meg vele (42 százalék), hozzájárul a kiadások jobb követéséhez (42 százalék), csökkenti a pénz elvesztésének kockázatát – lopás esetén a kártya letiltható (31 százalék)” – állítják a CIPRA Egyesület – Információs, Kockázatmegelőzési és Elemző Központ által a Reveal Marketing Research támogatásával ebben a hónapban készített tanulmány szerzői. A közvélemény-kutatás a romániai lakosság szokásait és a különböző fizetési módok használatával kapcsolatos attitűdjeit, valamint a válaszadók megtakarítási magatartását, illetve a bankrendszerbe vetett bizalmát vette górcső alá.
A felmérés eredményei alapján a készpénzes fizetést előnyben részesítők többsége azt a tényt hozza fel fő okként, hogy nem mindenhol lehet kártyával fizetni, 26 százalék pedig azt mondja, hogy neki kényelmesebb a készpénz használata.
és a válaszadók nagyobb valószínűséggel fizetnek kártyával a háztartási gépek vagy egyéb drága vásárlások (73 százalék), közüzemi szolgáltatások (71 százalék), napi/hétvégi bevásárlások (66 százalék), utazások (63 százalék), karácsonyi/ünnepi ajándékok (61%), részletfizetés, hitelek, ügyintézési díjak (60 százalék) esetében” – vonták le a következtetést a felmérés készítői.
A válaszadók 39 százalékának van számlája digitális banknál (fintech), 26 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik.
Sokan már nem is a fizikai kártyával, hanem mobiltelefonos alkalmazáson keresztül fizetnek
Fotó: Visa.hu
„A betéti/fizetési kártyákat a 45 év felettiek használják nagyobb arányban (91–92 százalék), míg a 25 év alatti fiataloknak csak 63 százaléka használja ezt a terméktípust. A magas jövedelmű válaszadók nagyobb mértékben használják a banki szolgáltatásokat, beleértve a digitális bankolást is, amely esetében a 24–34 éves korosztályba tartozó fiatalok körében a legmagasabb a felhasználok aránya (46 százalék), szemben az 56 év felettiekkel (25 százalék)” – derült ki a kutatásból.
Idén június végén 20 232 563 aktív bankkártyát tartottak nyilván az országban, 3,2 százalékkal többet, mint fél évvel korábban – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közzétett adatsorokból.
A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy a készpénz soha nem fogy ki a pénztárcájából, az 56 év felettiek körében ez az arány magasabb. Amely ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a nők 30 százaléka és a férfiak 22 százaléka egyáltalán nem tesz félre, a válaszadók 30 százaléka pedig úgy gondolja, hogy megtakarít, de kevesebbet, mint korábban.
A megkérdezettek amúgy a felmérés eredményei szerint a következő okok miatt szeretnének megtakarítani: nehezebb napok, betegség vagy ha egy szükséges tárgy elromlik (51 százalék), váratlan kiadások, esküvő vagy egyéb kötelezettségek (32 százalék), külföldi nyaralás és lakásfelújítás (27 százalék), szükséges, de nem sürgős orvosi beavatkozás (22 százalék). A gyermekek taníttatását, az autó- és házvásárlást, illetve a korszerű eszközök vásárlását a válaszadók 19 százaléka jelölte meg a megtakarítás okaként.
Ha hitelre lenne szüksége, a válaszadók többsége (58 százalék) a szűk környezetéhez, azaz a családhoz és az ismerősökhöz fordulna, 36 százalék banki hitelt igényelne, 27 százalék pedig a vásárlási kártyáját használná. A felmérés országos reprezentatív mintán 1005 férfi és női válaszadóra terjedt ki, akik 18 év feletti, városi és vidéki internetfelhasználók voltak.
Mint arról beszámoltunk, a román kormány a közelmúltban – az adócsalás megelőzésének szükségességére hivatkozva – korlátozni kívánta a lakossági készpénzhasználatot. A kilátásba helyezett intézkedést övező felháborodás nyomán azonban a Marcel Ciolacu vezette kabinet visszakozott, így minden jelenlegi készpénzlimit megmaradt a természetes személyek, valamint a jogi személyek esetében egyaránt, két kivétellel: a készpénzlimit 50 ezer lej, az elszámolási előleg pedig 1000 lej/nap.
Visszakozni kényszerült a kormány a készpénzhasználat korlátozását célzó törvény kapcsán: Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a kormány következő ülésén felülvizsgálja készpénzlimitre vonatkozó javaslatokat.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
A Versenytanács engedélyezte azt a 347,5 millió euró értékű tranzakciót, amelynek keretében a Transilvania Bank át kívánja venni az OTP Bank romániai üzletágát. Ez lépés elengedhetetlen volz ahhoz, hogy a magyar bank végleg kivonuljon a romániai piacról.
Az idei első öt hónapban éves viszonylatban 5 százalékkal csökkent Románia primerenergia-termelése, illetve 2,4 százalékkal a villamosenergia-termelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)