Lakásvásárlás vagy bérlés: egyelőre előbbi előnyösebb Erdélyben
Fotó: Bálint Eszter
Lakásvásárlás vagy bérlés? – merül fel sokakban a kérdés, amikor új otthon után kell nézni. A globális trendekkel ellentétben az erdélyi nagyvárosokban jobban megérheti hitelből új lakást vásárolni, mint új ingatlant bérelni, ugyanis a hosszú távban gondolkodók számára a kölcsön havi törlesztőrészlete ugyanannyi vagy akár kisebb is lehet, mint a havi albérlet ára, és előbbi esetében növekvő értékű vagyonelem is birtokunkba kerül.
2024. december 29., 09:272024. december 29., 09:27
2024. december 29., 09:322024. december 29., 09:32
A lakásvásárlás vagy bérlés kérdésében nemrég egy ingatlanközvetítő portál közölt elemzést. A Blitz.ro oldalán olvasható összegzésben erdélyi nagyvárosokban tapasztalt árakkal is példálóznak. Az elemzés szerint sok „pénzügyi guru” azt mondja, hogy nincs értelme lakást vásárolni, azzal érvelve, hogy a magas ingatlanárak miatt a bérlés költséghatékonyabb.
Az a tény, hogy a romániaiak majdnem 96 százalékának saját otthona van, jól érzékelteti, hogy „Romániában a vásárlás egyszerűbb és előnyösebb”.
„Más piacokkal összehasonlítva, ahol az ingatlanok valóban nagyon drágák a legtöbb ember számára, Romániában nagy előnyünk van: a lakhatás megfizethetőbb, és a finanszírozás is könnyebb. Egy ingatlannal hosszú távú vagyonelemet lehet »felépíteni«; a romániai piac kontextusában a lakásvásárlás előnyösebb lehet, mint a bérlés, mivel stabilitást és fix havi költséget biztosít, míg a bérlés hosszú távon drágább lehet, mint amilyennek az elején tűnik” – állítják az ingatlanközvetítő szakemberei.
A román fővárosban vásárlás esetén egy új kétszobás lakás ára 100 000 és 150 000 euró között mozoghat, elhelyezkedéstől és kivitelezéstől függően. Egy 30 éves futamidejű jelzáloghotel esetén, 15-20 százalék előleg (ezzel általában rendelkezni kell, ami persze megnehezíti a dolgokat) és 4-6%-os változó kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 500-700 euró körül alakulna, további költségek nélkül. Eközben egy hasonló lakás bérleti díja körülbelül 500-800 euró havonta. Öt év elteltével a bérlő már 30 000 és 48 000 euró közötti összeget fizetett csak albérletre, anélkül hogy saját ingatlana lenne.
Az erdélyi ingatlanpiacra tekintve Kolozsváron az új 2 szobás lakások ára 120 000 és 180 000 euró között van. Jelzáloghitel esetén a havi törlesztőrészlet 600 és 800 euró között lenne, a havi bérleti díj pedig 600 és 900 euró között változik. Utóbbi esetben 5 év után 36 000 és 54 000 euró közötti összeget fizetett az ügyfél csak bérleti díjra.
Temesvár esetében ugyanezek a számok 80–120 ezer euró közötti lakásárral számolva 400–600 eurós törlesztőrészletet, 400-700 eurós albérletárat, öt év alatt 24–42 ezer eurónyi „ablakon kidobott pénzt” mutatnak. Brassóban az új lakások ára 70 000 és 110 000 euró között mozog, a havi törlesztőrészletek 350 és 550 euró között vannak, míg a bérleti díj havi 350 és 600 euró között ingadozik, ami 5 év alatt összesen 21 000 és 36 000 euró közötti elköltött összeget jelent.
Ezzel szemben ha gyakori költözést tervez vagy bizonytalan az anyagi stabilitását tekintve, a bérlés a megfelelő megoldás, a rugalmasság és az alacsonyabb rövid távú költségek miatt” – írják a Blitz elemzői.
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját.
Akik egy másik elemzésben úgy fogalmaznak: azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak bérbe adás szándékával, a számok azt mutatják, hogy a nyereség hosszú távon vonzó lehet. Ám bizonyos esetekben a bérleti díjból származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a jelzáloghitel törlesztését, ami rövid távon kevésbé kedvezővé teszi a befektetést.
Bár a hitelkamatláb valamivel magasabb lehet, mint a havi bérleti díj, a jelzáloghitel havi költségeit ellensúlyozhatja a hosszú távú tőkefelhalmozás és a megtakarítás az otthon egyre növekedő értéke révén. „Mivel a kamatlábak tovább csökkennek és az infláció stabil marad, a lakásvásárlás számára kedvező környezet valószínűleg 2025-ben is fennmarad” – vélik az ingatlanközvetítő elemzői.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
szóljon hozzá!