Képünk illusztráció
Fotó: Gligor Róbert László
Az Európai Unión kívülről érkező külföldiekkel szeretnék a vállalkozók felszámolni a munkaerőhiányt, a kormány hajlik az útjukban álló fizetési megkötés enyhítésére.
Egyre biztosabbnak látszik, hogy a szociálliberális kormány enged az üzleti szféra és a munkáltatói szövetségek nyomásának, és eltörli azt az előírást, ami szerint egy, az Európai Unión kívülről érkező külföldi alkalmazott számára a cégeknek meg kell adniuk a bruttó átlagbért.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt legfrissebb adatsorok szerint 2018 februárjában 4128 lej volt a bruttó átlagbér, ami nettó értékben 2487 lejt jelent. Eközben az alkalmazottak 35 százaléka által kapott minimálbér bruttó értékben 1900 lej.
„Orvosolni kell az egyre akutabbá váló romániai munkaerőhiányt, még azon az áron is, ha a vállalkozók egyszerűbb feltételek mellett hozhatnak be vendégmunkásokat” – szögezte le a Krónika megkeresésére Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.
Édler András
Fotó: Kocsis B. János
Mint hangsúlyozta, a gazdaság nem működik munkaerő nélkül, a munkaerőhiányra megoldásokat kell találniuk a döntéshozóknak. Szerinte ugyanakkor nemcsak azt a rendelkezést kellene eltörölni, ami miatt a külföldről behozott munkásoknak meg kell adni az országos bruttó átlagbért, hanem a minimálbér szabályozására sincs szükség.
kénytelen azzal megelégedni. Egyszerűen kereshet jobb ajánlatot. Jelenleg a munkaerőpiacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet” – mutatott rá a kamara elnöke. Leszögezte ugyanakkor, hogy nemcsak a bérszigorításokat kellene eltörölni, hanem a jelenlegi bürokratikus rendszert is egyszerűsíteni kell, hiszen most alig hoznak be a vállalkozók külföldről munkásokat, annyira bonyolult a módszer.
Az Európai Unión kívüli országokból érkezők ugyanis nehezen tudják kiváltani a munkavállaláshoz elengedhetetlen vízumot, a vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az országban nem talált az illető az állásra megfelelő munkaerőt. „Ha egy vállalkozó úgy tudja működtetni a cégét, hogy ahhoz Vietnamból hoz be munkásokat, akkor ennek meg kell könnyíteni az útját” – vallja a szakember, aki szerint ezek a könnyítések akár csak ideiglenes jelleggel is bevezethetők, és amint stabilizálódik a munkaerőpiac, újra lehet szigorítani.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minden országnak elsősorban a saját polgárainak érdekeit kell védenie, a saját állampolgárainak kell munkahelyet biztosítania, ám ha a kínált állások száma jóval meghaladja a keresletet, akkor a hiányt külföldről behozott munkaerővel is pótolni kell, hogy ne álljon le a gazdaság” – összegzett Édler András.
A kormány pedig minden bizonnyal eleget fog tenni a magánvállalkozók kérésének – erről beszélt a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Dan-Octav Paxino, a szaktárca államtitkára is.
Dan-Octav Paxino államtitkár eközben egyik nyilatkozatában arra is kitért, hogy nincs akadálya az előírás „eltűntetésének”, mivel az Európai Unió többi tagállamában nincsenek hasonló megkötések, ezt a szabályt Románia alkotta meg.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
A külföldiek bérezését a 2002/194-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a munkavállalás céljából Romániába érkezett külföldi állampolgároknak csak abban az esetben hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyét, ha felmutatják a munkaszerződésüket, amelyet nyilvántartásba vettek, és amiből kiderül, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és megkeresik legalább a bruttó átlagbért. A magasan képzett munkavállalók esetében a fizetésnek legalább a bruttó átlagbér négyszeresének kell lennie.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás