Képünk illusztráció
Fotó: Gligor Róbert László
Az Európai Unión kívülről érkező külföldiekkel szeretnék a vállalkozók felszámolni a munkaerőhiányt, a kormány hajlik az útjukban álló fizetési megkötés enyhítésére.
Egyre biztosabbnak látszik, hogy a szociálliberális kormány enged az üzleti szféra és a munkáltatói szövetségek nyomásának, és eltörli azt az előírást, ami szerint egy, az Európai Unión kívülről érkező külföldi alkalmazott számára a cégeknek meg kell adniuk a bruttó átlagbért.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt legfrissebb adatsorok szerint 2018 februárjában 4128 lej volt a bruttó átlagbér, ami nettó értékben 2487 lejt jelent. Eközben az alkalmazottak 35 százaléka által kapott minimálbér bruttó értékben 1900 lej.
„Orvosolni kell az egyre akutabbá váló romániai munkaerőhiányt, még azon az áron is, ha a vállalkozók egyszerűbb feltételek mellett hozhatnak be vendégmunkásokat” – szögezte le a Krónika megkeresésére Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.
Édler András
Fotó: Kocsis B. János
Mint hangsúlyozta, a gazdaság nem működik munkaerő nélkül, a munkaerőhiányra megoldásokat kell találniuk a döntéshozóknak. Szerinte ugyanakkor nemcsak azt a rendelkezést kellene eltörölni, ami miatt a külföldről behozott munkásoknak meg kell adni az országos bruttó átlagbért, hanem a minimálbér szabályozására sincs szükség.
kénytelen azzal megelégedni. Egyszerűen kereshet jobb ajánlatot. Jelenleg a munkaerőpiacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet” – mutatott rá a kamara elnöke. Leszögezte ugyanakkor, hogy nemcsak a bérszigorításokat kellene eltörölni, hanem a jelenlegi bürokratikus rendszert is egyszerűsíteni kell, hiszen most alig hoznak be a vállalkozók külföldről munkásokat, annyira bonyolult a módszer.
Az Európai Unión kívüli országokból érkezők ugyanis nehezen tudják kiváltani a munkavállaláshoz elengedhetetlen vízumot, a vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az országban nem talált az illető az állásra megfelelő munkaerőt. „Ha egy vállalkozó úgy tudja működtetni a cégét, hogy ahhoz Vietnamból hoz be munkásokat, akkor ennek meg kell könnyíteni az útját” – vallja a szakember, aki szerint ezek a könnyítések akár csak ideiglenes jelleggel is bevezethetők, és amint stabilizálódik a munkaerőpiac, újra lehet szigorítani.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Minden országnak elsősorban a saját polgárainak érdekeit kell védenie, a saját állampolgárainak kell munkahelyet biztosítania, ám ha a kínált állások száma jóval meghaladja a keresletet, akkor a hiányt külföldről behozott munkaerővel is pótolni kell, hogy ne álljon le a gazdaság” – összegzett Édler András.
A kormány pedig minden bizonnyal eleget fog tenni a magánvállalkozók kérésének – erről beszélt a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Dan-Octav Paxino, a szaktárca államtitkára is.
Dan-Octav Paxino államtitkár eközben egyik nyilatkozatában arra is kitért, hogy nincs akadálya az előírás „eltűntetésének”, mivel az Európai Unió többi tagállamában nincsenek hasonló megkötések, ezt a szabályt Románia alkotta meg.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
A külföldiek bérezését a 2002/194-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a munkavállalás céljából Romániába érkezett külföldi állampolgároknak csak abban az esetben hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyét, ha felmutatják a munkaszerződésüket, amelyet nyilvántartásba vettek, és amiből kiderül, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és megkeresik legalább a bruttó átlagbért. A magasan képzett munkavállalók esetében a fizetésnek legalább a bruttó átlagbér négyszeresének kell lennie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás