Fotó: Pál Árpád
Mondjon le a kormány az üzemanyagokra kivetni tervezett extra jövedéki adóról – kérik a fuvarozók. Egyúttal újfent azzal fenyegetnek, hogy ellenkező esetben külföldön fognak tankolni.
2017. szeptember 01., 19:122017. szeptember 01., 19:12
A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR) csütörtöki közleményében ugyanakkor azt is megmutatja a kormánynak, hogy milyen más forrásokból tudnák előteremteni ugyanezeket a pénzösszegeket. Rámutatnak, hogy amennyiben a román állam hatékonyabbá tenné az áfavisszafizetéseket a külföldi állampolgároknak, úgy az ország a balkáni térség üzemanyagellátási központjává válna, mint amilyen központ Nyugat-Európában Luxemburg.
A hivatalos statisztikák szerint jelenleg Romániában évi mintegy 7 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak, amiből 5 milliárd liter gázolaj, 2 milliárd liter pedig benzin.
miközben ha a jelenleg értékesített üzemanyag alig 15 százaléka külföldre tevődik át, semmissé válnak a román állam hipotetikus nyereségei” – jegyzik meg közleményükben a közúti szállítók. Márpedig ők azzal fenyegetnek, hogy a nemzetközi fuvarozást végző cégek 70 százaléka – legyenek azok romániaiak vagy külföldiek – a jövedéki adó megemelése után már nem Romániában fog tankolni.
A szerdai kormányülésen az a döntés született, hogy
amikor az üzemanyagok literenkénti ára 0,16 banival nő, október elsejétől pedig ugyanezzel az összeggel emelik meg az árat.
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, azért döntöttek úgy, hogy nem egyszerre emelik meg a jövedéki adót, hogy ne okozzanak sokkot az üzemanyagpiacon.
Mint ismeretes, amikor a Ponta-kormány az autópályaépítésekre hivatkozva pár éve bevezette a hétcentes extra jövedéki adót, akkor a fuvarozók egyebek mellett azzal is tiltakoztak az intézkedés ellen, hogy amikor csak tehették, külföldön tankoltak, ez pedig valóban meglátszott a fogyasztáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!