„A kormány nevetséges ajánlattal rukkolt elő, azt semmiképpen nem fogadhattuk el" – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) Kovászna megyei szervezetének elnöke, akit azt követően faggattunk, hogy hétfő délben már biztosnak látszott, kudarcba fulladtak a tárgyalások az oktatásban dolgozók érdekeit védők és a munkaügyi minisztérium között.
2016. május 30., 19:432016. május 30., 19:43
2016. május 30., 20:562016. május 30., 20:56
Nagy Gábor maga is részt vett Bukarestben az FSLI küldöttségének tagjaként az összesen alig félórás egyeztetésen, s még a szaktárca épületében volt, amikor lapunknak kifejtette, elfogadhatatlannak tartja a kormány ajánlatát, miszerint jövő év decemberétől 5 százalékkal emelik a béreket az oktatásban. „Ez volt az utolsó ajánlatuk, ezt mi nevetségesnek találjuk, így a tárgyalások kudarcba fulladtak, és szerdán a pedagógusok Bukarestben az utcára vonulnak\" – szögezte le a szakszervezeti vezető.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek elnöke eközben azt rótta fel, hogy a kormány 5 százalékos korrekcióra vonatkozó javaslata mindössze az oktatók egy része számára járna béremeléssel. „Az egyeztetések 30 percet tartottak. Mi 2017. január elsejétől 10 százalékos béremelést javasoltunk vagy 5 százalékos emelést 2016. augusztus elsejétől és további 5 százalékot 2017. január elsejétől. A kormány 5 százalékos korrekciót javasolt. Ez okozta elégedetlenségünket\" – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek a szakszervezeti vezető.
Hozzátette: közlik valamennyi területi szakszervezetükkel is, hogy kudarcba fulladtak az egyeztetések. „Minden valószínűség szerint az emberek elégedetlenek lesznek, és a felvonulást 99 százalék, hogy megtartjuk\" – mondta a szakszervezeti vezető. Amint arról beszámoltunk, Hăncescu már múlt héten úgy nyilatkozott, június elsején a Győzelem tér és a Cotroceni-palota között tiltakozó felvonulást szerveznek, amin legalább 15 ezer pedagógus vesz majd részt.
„Valamennyi területi egység készen áll, hogy Bukarestbe utazzon a tiltakozó felvonulásra\" – hangoztatta hasonlóképpen hétfőn Anton Hadăr, a felsőoktatásban dolgozók érdekeit védő Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség vezetője is. A szakszervezetiek egyébként most is azt hangsúlyozták, hogy a tiltakozó akciókat felfüggesztenék, ha a kormány elfogadható javaslattal rukkolna elő.
Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium mintegy tíz napja nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet-tervezete értelmében a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehetne. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nőne. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nőne. A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges.
Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!