A közúti balesetben megsérült áldozatok számára is bevezetnék a közvetlen kártérítési eljárást a biztosítótársaságok, amelyek így megszabadulnának a jelentős költségeket felemésztő bírósági eljárásoktól, az érintett magánszemélyek pedig egyenesen a cégektől kapnának kártérítést.
2016. április 21., 13:042016. április 21., 13:04
2016. április 21., 16:312016. április 21., 16:31
A Digi24 hírtelevízió értesülései szerint a kárpótlást egy pontos táblázat alapján fizetnék ki, például amennyiben az áldozatnak eltörött egy lába, 2500 lejt kapna.
Florentina Almăjanu, a biztosítókat tömörítő egyik egyesület elnöke kifejtette: a pszichikai sérüléseket aszerint osztályoznák, hogy azok mekkora traumát okoztak az áldozatnak, állítása szerint egy pontszám két minimálbérrel lenne egyenlő, míg a fizikai sebesülések esetében a kezelés és a felépülés tényleges költségeit rónák le.
Az elképzelés nem nyerte el mindenki tetszését, Remus Ciuraru, a közúti balesetek áldozatait képviselő egyesület ügyvédje úgy véli: a biztosítók célja ezzel korántsem a sérültek jogainak és érdekeinek védelme, hanem saját profitjuk megtartása. „Megadnak egy pontszámot, és ezzel le is tudják a kártérítést, amelynek maximális értékét mindössze 500 ezer lejben akarják meghatározni” – magyarázta a jogász. Ez mintegy ötvenszeres visszaesést jelentene a személyi sérülés után adott kárpótlások jelenlegi maximális értékéhez képest.
Ciuraru arra is rámutatott: a kezdeményezés nem veszi figyelembe, hogy ugyanaz a típusú baleset eltérő következményekkel járhat, például egy zongorista számára jóval nagyobb traumát okoz, ha elveszíti egy kezét. Cristian Munteanu, az autójavító műhelyeket tömörítő szervezet elnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítótársaságok továbbra is óriási késéssel fizetnek kártérítést a szervizeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!