Sokak számára jó hír. Erdélyben és a Partiumban gyakoribb a viharkár, mint a földrengés vagy a földcsuszamlás
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező lakásbiztosítás rendszerét gyökeresen átalakító módosításokra készül a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Sokak számára jelenthet jó hírt, hogy a viharkárokra is kiterjesztenék a biztosítás hatályát.
2019. május 21., 17:152019. május 21., 17:15
2019. május 21., 18:212019. május 21., 18:21
Módosul a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény, a kötvény a jövőben a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz mellett fedezni fogja a vihar által okozott károkat is – jelentette be hétfőn Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke. Jelezte egyúttal, a módosítások nyomán lehetővé válik, hogy a biztosítótársaságok is forgalmazzák a kötelező kötvényeket. Szűkszavú nyilatkozatában Roşu ugyanakkor arról is beszélt, hogy a törvény módosítása nyomán bármely magán- vagy jogi személy lehet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) részvényese, s 15 százalékról 25 százalékra emelik a részvénybirtoklási arányt is, ám ez nem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát.
A tervezett módosítások együtt gyökeresen átalakíthatják a kötelező lakásbiztosítás rendszerét – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Mint részletezte, két területen is változást hozhat a rendszer módosítása:
Emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is próbálgatták, hogy bevigyenek más kockázatokat a károk közé, amiért kártérítést fizetnek a kötelező lakásbiztosítás tulajdonosainak. Akkor vihar- és tűzkárokról is beszéltek. Biró Albin úgy véli, a viharkárok bevétele jó lépés, főleg, hogy ezzel a bővítéssel egy időben nem tervezik a kötvény drágítását. Ha erre is kiterjesztik a kötelező biztosítást, több lesz a kárigénylés, de Romániában nem olyan nagy kiterjedésűek a viharok, mint például Amerikában, ahol a hurrikán végigsöpör az egész Atlanti-óceán partján, ezer kilométereken okoz károkat. Romániában ez egy időben legtöbb néhány települést érinthet, másrészt a vihar nem is okoz olyan hatalmas károkat, hiszen a házak általában téglából épülnek, a faházak összeillesztése is biztonságos.
– fejtette ki a szakember.
Biró Albin egyúttal felidézte, hogy mielőtt a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap kisajátította a kötelező lakásbiztosítások forgalmazásának jogát, a társaságok árulták a kötvényeket, s az értékesítés jóval eredményesebb volt, mintegy ötmillió ingatlant biztosítottak.
A PAID aztán közbelépett, mert az ő forgalma visszaesett 200-300 ezer kötvényre, hiszen kevésbé volt „élelmes”, mint a biztosítótársaságok, és kiépített értékesítési rendszere sem volt. Attól tartott, hogy biztosítói egyesülésként nem lesz életképes, nem tudja a viszontbiztosításokat kifizetni. Az eladás azért esett vissza, mert a brókerek nem voltak érdekeltek a kötelező lakásbiztosítás értékesítésében, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb, mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés. „Ha visszatérnek a szabad értékesítésre, akkor a jelenlegi 1,7 millió kötvényt fel tudják tornázni újra 3-4, akár 5 millióra. Ezzel a PAID gondját nem orvosolják, kérdés, hogy ezt meg merik-e lépni” – mondta a biztosítási szakértő. „Elvileg a módosítás javulást eredményezhet, több lesz ugyan a kifizetendő kártérítés, de ha a biztosítótársaságok kezelik a pénzt, több lesz az eladott kötvény. Egészen átalakul az egész rendszer” – fogalmazta meg Biró Albin. Ugyanakkor arra is kitért, hogy
A kötelező lakásbiztosítási kötvény – mint ismeretes – a lakás építőanyagának függvényében évi 10 vagy 20 euró, és 10 000, illetve 20 000 euró értékig fedezi a keletkezett kárt. 2019 április végén 1,7 millió aktív kötvény volt.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
szóljon hozzá!