Sokak számára jó hír. Erdélyben és a Partiumban gyakoribb a viharkár, mint a földrengés vagy a földcsuszamlás
Fotó: Barabás Ákos
A kötelező lakásbiztosítás rendszerét gyökeresen átalakító módosításokra készül a Pénzügyi Felügyelet (ASF). Sokak számára jelenthet jó hírt, hogy a viharkárokra is kiterjesztenék a biztosítás hatályát.
2019. május 21., 17:152019. május 21., 17:15
2019. május 21., 18:212019. május 21., 18:21
Módosul a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény, a kötvény a jövőben a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz mellett fedezni fogja a vihar által okozott károkat is – jelentette be hétfőn Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke. Jelezte egyúttal, a módosítások nyomán lehetővé válik, hogy a biztosítótársaságok is forgalmazzák a kötelező kötvényeket. Szűkszavú nyilatkozatában Roşu ugyanakkor arról is beszélt, hogy a törvény módosítása nyomán bármely magán- vagy jogi személy lehet a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) részvényese, s 15 százalékról 25 százalékra emelik a részvénybirtoklási arányt is, ám ez nem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát.
A tervezett módosítások együtt gyökeresen átalakíthatják a kötelező lakásbiztosítás rendszerét – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Mint részletezte, két területen is változást hozhat a rendszer módosítása:
Emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is próbálgatták, hogy bevigyenek más kockázatokat a károk közé, amiért kártérítést fizetnek a kötelező lakásbiztosítás tulajdonosainak. Akkor vihar- és tűzkárokról is beszéltek. Biró Albin úgy véli, a viharkárok bevétele jó lépés, főleg, hogy ezzel a bővítéssel egy időben nem tervezik a kötvény drágítását. Ha erre is kiterjesztik a kötelező biztosítást, több lesz a kárigénylés, de Romániában nem olyan nagy kiterjedésűek a viharok, mint például Amerikában, ahol a hurrikán végigsöpör az egész Atlanti-óceán partján, ezer kilométereken okoz károkat. Romániában ez egy időben legtöbb néhány települést érinthet, másrészt a vihar nem is okoz olyan hatalmas károkat, hiszen a házak általában téglából épülnek, a faházak összeillesztése is biztonságos.
– fejtette ki a szakember.
Biró Albin egyúttal felidézte, hogy mielőtt a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap kisajátította a kötelező lakásbiztosítások forgalmazásának jogát, a társaságok árulták a kötvényeket, s az értékesítés jóval eredményesebb volt, mintegy ötmillió ingatlant biztosítottak.
A PAID aztán közbelépett, mert az ő forgalma visszaesett 200-300 ezer kötvényre, hiszen kevésbé volt „élelmes”, mint a biztosítótársaságok, és kiépített értékesítési rendszere sem volt. Attól tartott, hogy biztosítói egyesülésként nem lesz életképes, nem tudja a viszontbiztosításokat kifizetni. Az eladás azért esett vissza, mert a brókerek nem voltak érdekeltek a kötelező lakásbiztosítás értékesítésében, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb, mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés. „Ha visszatérnek a szabad értékesítésre, akkor a jelenlegi 1,7 millió kötvényt fel tudják tornázni újra 3-4, akár 5 millióra. Ezzel a PAID gondját nem orvosolják, kérdés, hogy ezt meg merik-e lépni” – mondta a biztosítási szakértő. „Elvileg a módosítás javulást eredményezhet, több lesz ugyan a kifizetendő kártérítés, de ha a biztosítótársaságok kezelik a pénzt, több lesz az eladott kötvény. Egészen átalakul az egész rendszer” – fogalmazta meg Biró Albin. Ugyanakkor arra is kitért, hogy
A kötelező lakásbiztosítási kötvény – mint ismeretes – a lakás építőanyagának függvényében évi 10 vagy 20 euró, és 10 000, illetve 20 000 euró értékig fedezi a keletkezett kárt. 2019 április végén 1,7 millió aktív kötvény volt.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!